Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

io6 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás kísérletének büntette miatt, ezen vádat azonban a főtárgyalás folyamán leszállította olyképp, hogy a lopás kísérletének vétsége miatt emelt csak vádat. Vádlott a főtárgyalás folyamán a vádbeli cselekményt nem tagadta, illetve azt állította, miszerint lehet­séges, hogy a kérdéses időben benn volt sértett özv. F. P.-né lakásán, azzal védekezik azonban, hogy oly részeg volt, hogy ő erről nem tud semmit, mert beszámithatatlan állapotban volt részegsége folytán. Sértett özv. F. P.-né esküvel megerősített vallomásával vádlottnak ezen védekezését azonban megczáfolta, mert azon körülmény, hogy vádlott az ablakon volt virágcsere­peket rendben, szépen egymás mellé állítva, az ablaknál a földre lerakta, továbbá az, hogy sértett nő kérdésére rögtön értelmesen felelt s hogy ennek utasítására azonnal a szobából kiment és egyenesen tántorgás nélkül járt, továbbá azon körülmény, hogy már másnap reggel 5 órakor vádlott elment sértett nőhöz egyez­kedés végett, amidőn még vádlottnak senki sem mondhatta el az éjjel történteket, vagyis midőn neki magának kellett arra visszaemlékezni. Tény ugyan, hogy magának sértett nőnek vallo­mása szerint is vádlott akkor, midőn az felébredt, az asztal előtti padon ült és idegen ingó dolgot még kezéhez nem vett, de mégis lopási szándéka igazolva van az által, hogy idegen helyre éjnek idején bement és a bemenetel egyéb czélját vádlott a mai fő­tárgyaláson adni nem tudta, mert azon körülmény, hogy az ablakon történt bemászás után rögtön nyugodtan leült, nem azt bizonyítja, hogy vádlott nem lopási szándékkal ment oda, hanem azt, hogy vádlott félt sértett nő felébredésétől, akit az ablakon történt bemászás folytán keletkezett zörejjel már úgyis talán álmában megzavart. Miután pedig vádlott azon cselekményével, hogy a nyitott ablakon át bemászott sértett szobájába, a lopásra irányuló ténykedést már megkezdette, őt a lopás kísérletének vétségében bűnösnek kellett kimondani s a rendelkező rész értel­mében büntetni kellett. A büntetés mérvének megállapításánál a kir. törvényszék vádlottnak büntetlen előéletét enyhítő körülmény­nek tudta be. A bűnügyi költségekben és a sértett kértére fize­tendő kárösszegben való marasztalás a bűnösség folyományát képezi. Ezen élőszóval kihirdetett Ítéletben, a semmiségi panaszra

Next

/
Thumbnails
Contents