Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

56 betűje szerint a sértett fél a felmentő itélet ellen felebbezéssel élhet, ha a vádló nem felebbezett. Ehez képest pedig kétségtelen, hogy a sértett felek által e perben a kir. törvényszéknek vádlottakra vonatkozó felmentő ítélete ellen a vádlóval párhuzamosan használt felebbezés joghatályosan érvényesíthető, mert a kir. főügyész által bejelentett felebbezést a felebbezési főtárgyaláson visszavonta ; s mert a BP. 42. §. ama rendelkezése, hogy a vádnak a kir. ügyész részéről az eljárás folyamán való elejtése esetében a sértett fél a vádat átveheti, az eljárás folyamán alkalmazást talál és a felebbezés visszavonásával a sértett fél abba a helyzetbe jut, mintha a vádló nem felebbezett volna ; mert továbbá az a körülmény, hogy a kir. tábla 978/902. b. sz. végzésével a sértett feleknek felebbezését és az írásban benyújtott indokokat visszautasította, a sértett felek mint pótmagánvádlók jogaira nincs befolyással, minthogy a visszautasító határozat csak arra való tekintettel hozatott, hogy a közvádlónak felebbezése akkor fenállott, az pedig nem vonatkozik az ügynek oly állására, midőn a közvádlónak felebbezése többé nincs, s mert az ellenkező felfogás azon elfogadhatlan eredményre vezethetne, hogy a vád átvételét kifejezetten fentartó sértett fél rosszabb helyzetben volna, mint az, aki egyáltalán nem nyilatkozott. Mindezekből nyilvánvaló az, hogy a kir. Ítélőtábla szabálytalanul járt el, midőn a kir. törvényszék itéleténék A. és G. vádlottak felmentéséről rendelkező részét felebbezettnek nem tekintette s érintetlenül hagyta a helyett, hogy ezt a részt a közvádló felebbezésének visszavonása folytán pótmagánvádlóvá lett sértett feleknek felebbezésére érdemileg megvizsgálta volna, amire nézve akadályul az sem szolgálhatott, hogy a sértett felek, kik a közvádló felebbezésének visszavonásáról a BP. 42. §. rendelkezése ellenére nem is értesíttettek, a felebbviteli főtárgyaláshoz meg nem jelentek, mert arra a BP. 409., 412. §-ai szerint nem is kötelesek. Minthogy pedig a kir. táblának jelzett szabálytalansága a BP. 384. §. 11. p. megjelölt alaki semmiségi okot képez, amennyiben a kir. táblai itélet a vád tárgyát, t. i. A és G. vádlottakra vonatkozóan ki nem meriti : ezeknél fogva e vádlottakra nézve a rendelkezés szerint volt határozat hozandó.