Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

5° kérte, mert a nevezett biró neki régi ellensége, és mint főtárgyalás! elnök a vádlott bűnvádi ügyének elbírálásánál törvényellenesen és részrehajlóan járt el és arra a kifakadásra is ragadtatta magát, hogy mentő tanuja B. L-nek megidéztetését ellenezve, őt a vádlottat és a tanút is pánszlávizmussal gyanúsította és egyéb ráfogásokkal is sértegette, minthogy a valóknak elfogadott eme tények szerint vádlott a sértett birót hivatali kötelességeire vonatkozóan hatóságok előtt büntethető cselekménynyel alaptalanul vádolta, és minthogy az írásbeli panaszbeadványokban foglalt állitások a kir. tábla megállapítása szerint valótlanoknak bizonyultak ; minthogy végül a vád tárgyává tett cselekmények figyelemmel a panaszbeadványok szó szerint egyező tartalmára és az akaratelhatározás egységére, valamint arra, hogy mind a két helyen benyújtott panasz egy személy ellen irányul, csak egy egységes cselekménynek, vagyis a Btk. 260. §-a alá eső rágalmazás vétségének tényálladékát merítik ki ; nyilvánvaló tehát, hogy az alsófoku bíróságok a Btk-nek megfelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazták akkor, amikor a vád tárgyául szolgáló tettet a most jelzett meghatározástól eltérően a Btk. 262. §-a alá eső és fogházbüntetésen felül pénzbüntetéssel is büntetendő nyilvános rágalmazásnak minősítették, s minthogy eme tévedés a vádlott sérelmére szolgált, az által a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában megjelölt és e §. utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségre szolgáltattak okot. Mindezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni és a BP. 437. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. = Egy és ugyanazon személy elleni, több ízben, külön alkalmakkor kijelentett és bűnhődés által még el nem törlött ugyanazon sértő és hamis állítás mindmegannyi külön-külön büntetendő cselekményt nem képez, hanem mint objektív egy valótlan ténynek több ízben tett kijelentése csakis egy büntetendő cselekményt állapit meg. A rágalmazó állítás többször ismétlése azonban súlyosító körülményt képez. Dtár u. f. XXIL 131. szám.