Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

*3Szabadalombitorlás kihágása miatt folytatott bűnügyben, miután az emiitett kihágás bár magáninditványra, de nem főmagánvád folytán üldözendő, az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tárgyalás nem tartható meg. Az ezzel ellenkező eljárás a BP. 539. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést sérti. (Curia 1902 április 8. 3188/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatik. Kimondatik, hogy a budapesti kir. büntető járásbíróság a törvényt, nevezetesen a BP. 539. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést megsértette annyiban, amennyiben a szabadalombitorlás kihágása miatt folytatott bűnügyben a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és ennek alapján ítéletet hozott. Megsértette a törvényt a budapesti kir. büntető törvényszék is az által, hogy mint felebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a jelzett szabálytalanság daczára a BP. 384. §. 6. pontja alapján meg nem semmisítette. Indokok: A szabadalom bitorlása által elkövetett, az 1895. évi XXXVII. törvényczikk 49. §-ában körülirt kihágás ugyanezen törvény 50. §-ának i-ső bekezdése szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető. A BP. 41. §-ában fel vannak sorolva azok a vétségek és kihágások, melyek esetében a sértett mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhivása nélkül, vádat emelhet. Ezekben az esetekben a vádat a BP. 2. §-ának utolsó bekezdése értelmében első sorban és rendszerint a sértett, más esetekben pedig ugyanazon szakasz első bekezdéséhez képest rendszerint a kir. ügyészség képviseli és fellépésében csak annyiban van korlátozva, amennyiben a BP. 3. §-a szerint csak magáninditványra üldözhető bűncselekmény miatt az indítvány megtétele előtt vádat nem emelhet. A szabadalom bitorlása által elkövetett, az 1895. évi XXXVII.