Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

XXXVIII A Curia előtt érvényesíthető semmiségi okok. 427- S27. Megsemmisítés azon az alapon, mert az esküdtekhez intézett kérdések nem jelölik meg tüzetesen a vádlottak terhére rótt azon körülményeket, melyek az egyes vádlottak cselekményeit egymástól megkülönböztetik .... j__ ___ — ~ - — — — -— 32-38. Nem foglal magában semmiségi okot az esküdtszék elnöke fejtegetésének az a része, mely szerint az esküdtek azt a felvilágosítást kapták, hogy a Btk. 307. §-a szerint az erős felindulás megállapításához okvetlen megkívántatik a sértett részéről a tettes ellen valamely jogtalan cselekmény: pl. goromba fellépés, esetleg bántalmazás, hogy ez által a vádlott erős felindulásba hozassék; mert ez a jogi fejtegetés a Btk. 307. §-a eseteire vonatkozóan általában helyes— — — — _— — — — — — 53. 125. A védelem, ha a rablásra és szándékos emberölésre nézve különkülön kérdések tétettek fel, nem élhet semmiségi panaszszal amiatt, mert a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdése szerinti delictum complexumra kérdés fel nem tétetett. Gyilkosság vádja esetén a gyilkosságra való szövetkezésre nézve külön kérdés fel nem tehető 184. 191. Bár a BP. 375. §-ába ütközik az itélet ama hiánya, mikép rendelkező része az esküdtekhez intézett összes kérdéseket és azoknak feleleteit nem tartalmazza; bár az anyagi halmazatban megállapított cselekmények miatt kiszabott összbüntetések alapjául a Btk. 96. §-a helyett tévesen annak 95. §-a hivatott fel; bár a BP. 355. §-ába ütközőleg helytelenül történt, hogy a hatóság elleni erőszak egyik eleme tekintetében a védőnek eltérő indítványa daczára a vitás kérdés eldöntésre nem alkalmas módon tétetett fel; tekintve azonban, hogy a panaszolt kérdések magukban foglalják, mikép elitélt vádlottak veszélyes fenyegetéssel hivatali kötelességének teljesítésében egy felesketett erdőőrt akadályoztak meg; hogy az erdőőri minőség felismerésének kérdése az elnöknek eziránt külön intézett kérdezése folytán az esküdtek előtt bizonyítás tárgyává tétetett és eme jogi kérdés mint irányadó szempont iránt az elnök fejtegetésében az esküdtek helyes útmutatást nyertek: nyilvánvaló, hogy az esküdtek feleleteikben a védő által vitássá tett kérdésre nézve sem lehettek tévedésben és igy kétségteten, hogy a panaszolt semmiségi ok a vádlottak érdekeinek sérelmével nem járt — — ..— —- — ... ... 276 200. Az alapperbeni főtárgyalási elnök lehet-e a perujitási főtárgyaláson esküdt? - A tanuk megesketése vagy meg nem esketése miatti semmiségi panaszok. — Az alapperben foganatosított szakértői szemle mikor ismétlendő meg? — A kir. ügyész által indítványozott kérdésen kivül a bíróság által feltett kérdésekre a védő