Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

vallomásai lényeges körülményekre nézve ellentétesek és ellenmondók lévén, e tekintetben a kir. törvényszék az ügyállást felderíteni elmulasztotta, minélfogva a kir. törvényszéki ítéletének alapjául szolgált ténymegállapítások téveseknek tűnnek fel— — 288 205. A tanuk megesketése miatti semmiségi panasz elutasittatott, mert a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett a tanú megesketése döntő befolyással nem bír— — — — — — ___ — — 302 384. §. 10. p. 126. Hivatalból vétetett figyelembe az a vádlott előnyére szolgált semmiség, hogy az alsóbiróságok Ítéletei rendelkezése és indokolása között ellentmondás volt, amennyiben a rendelkező rész vádlottak cselekményét súlyos testi sértés vétségének minősiti, holott az indokolás valónak fogadja el, hogy sértett 20 napot túlhaladó egészségháboritást szenvedett — — — — — — — — — 187 384. §. 11. p. 127. Ha a vád felbujtási cselekmény miatt emeltetett, s az elsőbiróság is a felbujtást állapitotta meg tényként, a vád pedig perorvoslattal nem élt, a felebbezési bíróság a BP. 384. §. 11. pontjába ütköző semmiséget követ el, ha a vádlottal szemben tettesi cselekményt tesz ítélkezés tárgyává s vádlottat tettesként bünteti ___ _ — 189 160. Megsemmisítés a BP. 384. §-ának 11. pontja alapján, mert a könnyű testi sértés a Btk. 301. §-a szerint csak a magánfél indítványára üldözhető, az elhalt sértett ily indítványt nem tett. A sértett fél a közvetlenül sértett vagy károsított személy lévén, inditványozási joga hozzátartozóira vagy jogutódaira át nem száll és így özvegye által, a vádlottak megbüntetésére irányzott indítvány figyelembe nem vehető — — — —- — — ___ — ... 229 241. A főmagánvádlónak az elaőbiróság előtt érvényesített vádinditványa a felebbviteli tárgyaláson már többé a vádlott hátrányára nem módosítható s egyedül az elsőbirósági itélet hozatala előtt tett vádinditvány képezheti az elbírálás tárgyát ... ___ ___ ___ 357 252. Habár a főtárgyalás fejleményei folytán vádlottra nézve a bűncselekmény tekintetében a vádirattól eltérő minősítésére irányuló kérdés feltevése vált szükségessé, az esküdtbíróság az által, hogy vádlott a reá vonatkozó minősítés tárgyában az esküdtekhez intézendő kérdés megállapítása előtt nyilatkozatra fel nem hivatott s e részben meg nem hallgattatott, az itélet s az eljárás megsemmisítésére okul szolgálható s a vádlott érdekeinek sérelmével járó szabálytalanságot el nem követett, mivel ugy a vádiratban, mint az esküdtbirósági főtárgyaláskor előterjesztett vádinditványban egy és ugyanazon cselekmény képezi a vád tárgyát s a védelemnek uj irányban való előkészítése nem volt szükséges, mihez képest a Büntetőjogi Döntvénytár. III. C