Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

XXIX 196. A magánosok elleni erőszak szempontjából a csoport fogalmát a törvény nem határozza meg s az, vajon ennek a fogalomnak a sokaságnál végződő körzete hol kezdődik, vagyis hány embernek együttléte szükséges, hogy csoportnak tekintessék, meg sem határozható. A törvény indokolása szerint azonban bizonyos, hogy a csoport egyértelmű a tömeggel s nagyobb számú embernek összegyűlését jelenti, de néhány embernek egybegyülése a csoport fogalma alá nem vonható; ez esetben tehát az ítéletnek a BP. 328. §-ában kijelölt kelléke, hogy a csoport léte esetről-esetre a tényállásban megállapittassék és jogi kérdéskép indokoltassék -- 283 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 354- §• 125. Az esküdteknek a BP. 354. §-ának 4. bekezdése és a 366. §. 3. bekezdése értelmében joguk van kisegítő kérdés feltételét indítványozni és a konkrét esetben mi ok sem forgott fen az esküdteket elzárni attól, hogy amennyiben vádlott tevékenységében a reábirás helyett segítséget látnak, ily értelemben határozzanak _„ — 358 S55- §• 97. A BP. 355. §-a nem zárja ki azt, hogy valamely büntetési tétel alkalmazásának alapul szolgáló tények külön kérdésbe ne foglaltassanak ___ __. _._ ... _._ ___ 318 207. A BP. 355. §-a parancsolólag rendeli, hogy a főkérdésnek arra kell irányulnia, bűnös-e a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben; parancsolólag rendeli azt is, hogy a kérdésbe foglalt tett ugy írandó körül, hogy az más bselekménytől megkülönböztetve legyen. Az esküdtbíróság a kérdések föltevésénél az eljárási törvény rendelkezését e két irányban megsértette. Az I. sz. főkérdés egyáltalán nem tétetett fel a bűnösségre, hanem csupán arra, hogy vádlott irta-e és tette közzé a bevádolt közleményt; a II. és a III. sz, főkérdés a bűnösségre van ugyan feltéve, de hiányzik belőlük a vád alapjául szolgáló tett, az irás és közzététel ténybeli körülménye. Ilyképpen az egyik főkérdés sem teljes és az ítéletnek csak a kettő együttvéve szolgálhatott és szolgált is alapjául. A főkérdésnek ilyen megosztása ellenkezik a BP. szabályaival. — Becsületsértés esetén a kérdésbe határozottan felveendő azon személy, aki ellen a meggyalázó kifejezés használtatott. Ezen körülírás «a brassói kir. posta- és távirdahivatal szolgálattevő tisztviselője)), ily határozott megjelölésnek nem tekinthető _ — — 310