Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

XXII egyén pénzét átvévén, az eltulajdonította, a hivatali sikkasztás tényálladékát kimeríti......................................... 357 465. §. 223. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy hivatali kötelességük teljesítéséhez tartozó cselekményekért teljesítésük után magánfelektől pénzbeli jutalmat elfogadtak, nem minősül a Btk. 465. §-a szerinti vesztegetés vétségeként vagy egyébként bűnvádi uton büntetendő cselekménykép. Felmentés a kir. Curia által az alsófoku bíróságokkal szemben....................................... 33 Büntető-törvénykönyv a kihágásokról. (1879: XL. tcz. ) 46. S. 46. Az 1887: XXVIII. tcz. 3. §-a azt az ügyvédet rendeli az 1879: XL. tcz. 46. §. alkalmazásával fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyitendőnek, aki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegét sértő kifejezésekkel illeti. A törvény eme rendelkezéséből nyilván következik, hogy az az ügyvéd, aki nem meghatalmazotti minőségében, hanem saját nevében, saját ügyében birósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában használ sértő kifejezéseket, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, nem az illetékes fegyelmi bírósága által fegyelmi vétség miatt, hanem az 1879: XL. tcz. 46. §. és az 1880. évi XXXVII. tcz. 41. §., illetőleg a bűnvádi perrendtartás életbe léptetése óta az 1897. évi XXXIV. tcz. 19. §-a alapján az illetékes büntető biróság vagy közigazgatási hatóság által kihágás miatt büntetendő.......................................... 66 79. §. 155. Vádlottnak az a cselekménye, hogy a gyógyítás czéljából hozzá vitt beteg gyermekre reáimádkozott s a saját imádságának gyógyító erőt tulajdonítván, a mások reászedésére czélzó szemfényvesztést űzött és e részbeli eljárásáért a hozzá fordult tudatlan emberektől pénzértéket fogadott el, a szemfényvesztéssel tehát üzletszerűen foglalkozott, a Kbtk. 79. §-a szerint minősittetett. A kir. Curia a Kbtk. 21. §-át hivatalból alkalmazta, habár az alsóbiróságok enyhítő körülményeket egyáltalán meg nem állapítottak, mert enyhítő körülmények és pedig nyomatékosak, az alsóbiróságok ítéleteiből kitetszenek........................................... 220