Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

154 bekezdése szerint a kir. Curia határozatának alapjául szolgáló az a tény, hogy a vádlott 40 K-át követelt B. R.-tól azzal a fenyegetéssel, hogy külömben a köztük fenállott szerelmi viszony ideje alatt hozzá irt leveleket szülőhelyén nyilvánosságra hozza és az által jóhirnevét tönkreteszi, a meghatározott bűncselekmény tényálladékát megállapítja ; minthogy e szerint a bíróság a Btk. megfelelő rendelkezéseit a bűnösség kérdésében tévesen nem alkalmazta, ugyanazért a semmiségi panaszt, mint alaptalant, a BP. 427. §. 4. bekezdéséhez képest, elutasítani kellett. * +. = Nem teszi meg a felállított megkülönböztetést Dtár XXXII. 70: «A zsarolás vétségének befejezéséhez nem szükséges, hogy a tettes a czélul kitűzött vagyoni hasznot tettleg megszerezte legyen, hanem elegendő már az is, ha a tettes az erőszakot vagy fenyegetést vagyoni haszon jogtalanul szerzése czéljából tettleg használta. (Ugyanigy Dtár III. f. XIII. 96. XXXIII. 41. XXXIV. 33.) Ebből azonban még nem tudjuk, vajon a fenyegetésnek stb. sikeresnek kell-e lennie ? Igenlőleg felel Dtár XXIII. 30 : «A bevégzett zsarolás egyik lételeme az, hogy a megtámadott személy a támadó egész akaratának megfelelően cselekedjék. Amig ez meg nem történt, a cselekmény kísérletet képez.» Ugyanígy Dtár III. f. II. 107. Ellenkezőleg Dtár XXXIV. 33 : A zsarolás vétségének tényálladékához nem szükséges, hogy az erőszakot vagy fenyegetést használó valakit valaminek cselekvésére; stb. tényleg kényszeritette legyen.» 101. A sajtó utján elkövetett cselekményeknél a jogos védelem esete nem foroghat fen. (Curia 1902 márczius 6 2063. sz. a.) 102. Hamis értékpénznek és váltópénznek egységes akaratelhatározásból kifolyó készítése nem a pénzhamisítás bün-