Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

i5° miségi ok, vagy a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt használt semmiségi panasz alaptalan. A közvádló a vádlottnak az esküdtbíróság határozatával bűnössé nyilvánítása esetében a BP. 374. §-a szerint csak az alkalmazandó büntetési tétel tárgyában terjeszti elő indítványát, a büntetés mértékének megállapítására befolyással bíró sulyositó és enyhítő körülmények felsorolására nem köteles. Az a tény tehát, hogy a kir. ügyész a jelen esetben a főtárgyalás folyamán kijelentette, mikép enyhítő és sulyositó körülményeket a vádlottak, egyikére nézve sem kiván felhozni, valamint egyrészt nem menthette fel a bíróságot a bűnvádi perrendtartásnak a 337. §-a szerint az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is megfelelően alkalmazandó 328. §-ában meghatározott ama kötelezettség teljesítése alól, mely szerint elitélés esetében a sulyositó és enyhítő körülményeket tüzetesen megjelölni tartozik, ugy másrészt ama jogának gyakorlásában sem akadályozhatta, melyből kifolyóan a vádlottakkal szemben fenforgó sulyositó és enyhitő körülményeknek a felek előadásától független, önálló megállapítására és mérlegelésére hivatott. Tény ugyan, hogy F. F. vádlott eddig büntetve nem volt és hogy ez a büntetlen előélete enyhitő körülményként veendő figyelembe. Ámde a F. F. vádlott javára fenforgó büntetlen előélettel mint enyhitő körülménynyel szemben álló, az esküdtbíróság ítéletében megállapított számos sulyositó körülményre s különösen arra a nagy nyomatékú sulyositó körülményre való figyelemmel, hogy vádlott a gyilkosságot és rablási kísérletet B. K. levélhordó, tehát közhivatalnok irányában akkor követte el, midőn ez szolgálati kötelességét teljesítette, a Btk. 92. §-ának vádlott javára való alkalmazása nem indokolt. Minthogy tehát a vádlott érdekében annak védője részéről az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján emelt semmiségi panasz alaptalan : azt a BP. 437. §. 4. bekezdéséhez képest elutasítani kellett. El kellett utasítani ugyancsak a BP. 417. §. 4. bekezdése értelmében a dr. Ö. L. ügyvéd mint ifj. Sz. I. vádlott védője által az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §. 2. és 3. pontjai alapján emelt semmiségi panaszt is a következő indokokból : ifj.