Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

141 siteni s a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett s a vádlott a Btk 261. §-ába ütköző s annak utolsó pontja szerint minősülő nyomtatvány által közzétett becsületsértés vétségében volt bűnösnek nyilvánítandó. 93Nem a csődhitelezők fedezetlen követelése, vagyis a vagyonbukás által okozott kár, hanem azon összeg irányadó a Btk. 415. §-ában előirt büntetés meghatározására, mely a csalárd bukást megállapító tény folytán következett be. (Curia 1902 szeptember 17. 8131. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság Ítélete megsemmisíttetik, P. S. vádlottá Btk. 414. §-ának 1., 3. és 4. pontjába ütköző, a Btk. 415. §-a első bekezdésének második büntetési tétele alá eső s a Btk. 92. és 66. §-ainak alkalmazásával és a Btk. 20. §-ának felhívásával vétséggé minősülő csalárd bukásban, a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint, mint bűnsegéd mondatik ki bűnösnek. Indokok: A büntetési tétel megállapítására s ennek folyományaként a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozólag mindkét alsófoku biróság ítéletét a BP. 385. §-ának utolsó bekezdése alapján hivatalból meg kellett semmisíteni azért, mert nem a csődhitelezők fedezetlen követelése, vagyis a vagyonbukás által okozott kár, hanem azon összeg irányadó a Btk. 415. §-ában előirt büntetés meghatározására, mely a csalárd bukást megállapító tény folytán következett be, már pedig vádlott az alsófoku bíróságok megállapítása szerint 1600 K értékű árut adott zálogba és 1200 K értékű árut adott el, a csalárd bukást képező cselekmények tehát 4000 K-t meghaladó kárt nem okoztak, mihez képest a bűncselekmény súlyának mérlegelésénél s a büntetés kiszabásánál a Btk. 415. §-ának első bekezdése második tétele szolgál alapul, mely szerint vádlottra börtönbüntetés volna kiszabandó.