Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

*1<* dotta ki; minélfogva a vádlott részéről a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján használt semmiségi panasznak helyadásával ifj. B. K. vádlottra vonatkozólag mindkét alsófoku bíróság Ítélete a rendelkező rész szerint megsemmisítendő és a törvénynek megfelelő ítélet hozandó volt. 89. Az uzsoratörveny 1. §-a értelmében maga a kikötés is elkövetési cselekedetet képez abban az esetben, ha az adós anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmas. (Curia 1902 szeptember 22. 8248/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasznak a BP. 385. §-ának 1. aj pontjára alapitott része a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el-, ugyanannak írásbeli indokolásában a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára kiterjesztett része pedig visszautasittatik. Indokok: A semmiségi panasz minden irányban, mint alaptalan, elutasítandó volt; mert a kir. tábla által valónak elfogadott és a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia eme határozatának is alapjául szolgáló az a tény, mikép a vádlott egy kevés vagyonállásu földmivesnek 1892. év folyamán 40 K kölcsönt adott s ezért egy évre 8 K kamatot, egy év múlva a sértett fizetni nem tudván, most már egy 48 K-ról szóló kötvény alapján évi 14 K kamatot kötött ki ; 1896-ban pedig, minthogy sértett a kölcsönösszegből mit sem fizetett vissza s a kamatokat sem volt képes megadni, vádlott egy 120 K-ról szóló kötvényt állíttatott ki, ekként 1892-től 1896-ig terjedő időn át, vagyis 4 évre összesen 80 K kamatot köteleztetett, az uzsora tényálladékát képezi. Nem változtat ezen a megállapításon védőnek a semmiségi panasz indokolásában előterjesztett amaz érvelése, mintha az uzsora vétsége csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az uzsoratörvény 1. §-ában irt anyagi hátrány tényleg bekövetkezett, és ezzel vádlott az aránytalan vagyoni előnyt az adóssal szemben érvényesítette; mert az uzsoratörvény 1. §-ában az uzsora fogalmának vagylagos meghatározása szerint maga a kikötés is elkövetési cselekedetet képez abban az esetben, ha az adós anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmas ; az uzsorának ez