Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

io5 indokaiban helyesen felhozottaknál fogva a Btk. 266. §-a a fenforgó esetre nem találhatja alkalmazását, a büntethetőséget kizáró ok nem forog fen ; ennélfogva a semmiségi panaszt, mint alaptalant, a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében el kellett utasítani. = Ellenben a tétel megforditottja nem áll: tanú ellen használt azon kifogás, hogy ez ügyben hamisan esküdött, büntetlenül hagyatott. Pozsonyi tábla. Fayer Büntetőjog II. 136. 69. A Btk. 20. §-ának 3. pontjában megjelölt államfogházbüntetés e törvény 92. § ában felsorolt azon büntetési nemek közé, amelyekre nézve nyomatékos enyhitő körülmények fenforgása esetén pénzbüntetés volna alkalmazható, felvéve nincs. (Curia 1902 szeptember 4. 7803/902. sz. a.) 70. Ha a «hagyaték ellen» csőd nyittatik, nem a hagyaték áll csőd alatt, mert a magyar magánjog rendszere a hagyatékot mint jogi személyt nem ismeri, hanem az örökösök állnak a hagyatéki különvagyonuk erejéig csőd alatt. E szerint az örökösöknek a hagyatéki hitelezők kijátszására irányuló cselekményei a Btk. 414. §-a szerint minősülhetnek. E cselekmények miatt azonban a hagyatéki csődtömeg gondnoka mint pótmagánvádló fel nem léphet, mert a csődtörvény számos intézkedéséből kitűnik, hogy a tömeggondnok ugy a hitelezők, mint a közadós érdekeit van hivatva megóvni s igy az utóbbi cselekményeivel szemben az előbbieket sértettként nem képviselheti. (Budapesti kir. tábla 1902 május 2.) A budapesti kir. itélő tábla: a fel folyamodást a BP. 379. §. 4. bekezdése értelmében elutasítja.