Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

66 fogadható bizonyítékokat ajánl fel arra nézve, hogy nevezett terheltek az ingóságaikat lázas sietséggel elidegenítik s részben a rokonaiknál rejtik el, már magában véve terhelteknek a telekkönyvi másolatokkal igazolt az a ténye, hogy ingatlanaikat aránytalanul nagy összegű zálogjogokkal terhelték meg, eléggé igazolják a fentebbi körülményt s ehhez képest a veszély fenforgását is. Minthogy ezek szerint B. S. és neje terhelteket illetően a bűnügyi zárlat és a biztosítási végrehajtás elrendelésének a BP. 492. és 493. §-aiban előirt feltételei mind fenforognak s ehhez képest a kir. törvényszék vádtanácsa a törvénynek megfelelően határozott, midőn B. S. és neje terheltek ellen a bűnügyi zárlatot és a biztosítási végrehajtást elrendelte, annálfogva ezeknek a terhelteknek a felfolyamodását a BP. 379. §-ának 4. bekezdése alapján el kellett utasítani. 46. Az 1887: XXVIII. tcz. 3. §-a azt az ügyvédet rendeli az 1879: XL. tcz. 46. §. alkalmazásával fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyitendőnek, aki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a bírói és közigazgatási hatóságok közegét sértő kifejezésekkel illeti. A törvény eme rendelkezéséből nyilván következik, hogy az az ügyvéd, aki nem meghatalmazotti minőségében, hanem saját nevében, saját ügyében bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában használ sértő kifejezéseket, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, nem az illetékes fegyelmi bírósága által fegyelmi vétség miatt, hanem az 1879: XL. tcz. 46. §. és az 1880: XXXVII. tcz. 41. §., illetőleg a bűnvádi perrendtartás életbe léptetése óta az 1897 : XXXIV. tcz. ig. §-a alapján az illetékes büntető bíróság vagy közigazgatási hatóság által kihágás miatt büntetendő. (Curia 1902 márczius 15. 536/902. sz. a.) A m. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi bíróság ítélete a megelőző fegyelmi eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik,