Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

57 mára a gyűjtésre kiadott engedély okirat felhasználásával, magát a gyűjtéssel hatóságilag megbízott tanárnak adta ki, tehát hatósági megbízást színlelve és az adakozókat ravasz fondorlattal tévedésbe ejtve azoktól könyöradományokat szedett azon ürügy alatt, hogy azok a nevezett intézet javára esnek, holott azokat saját hasznára fordította. Vádlottnak ekként megállapított tette nem vonható a Btk. 71. §-a alá, mert az ebben körülirt közbiztonság elleni kihágás akkor létesül, ha az illető az ott meghatározott módozatok alkalmazásával saját maga számára eszközli a gyűjtést ; nem pedig akkor, ha a tettes, mint a jelen esetben, az adakozókat azzal a ravasz fondorlattal bírja az adakozásra, hogy az adományok a siketnémák intézetének javára szolgálnak. Ez a tett megállapítja a Btk. 379. §-ában körülirt és a hatósági megbízás színlelése folytán a Btk. 381. §-ának 1. pontja szerint az okozott kár összegére való tekintet nélkül büntettet képező csalás tényálladékát. Az eljáró bíróságok ezek szerint a vádlott terhére megállapított cselekményt helyesen minősítették ; a BP. 385. §-ának 1. b) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok tehát fen nem forog. 41. Az a vádlott, ki szolgálatát önként hagyta el és apai házába visszatérni vonakodik, éhsége miatt elkövetett lopás esetén sem hivatkozhatik ellenállhatatlan erőre. (Curia 1902 június 30. 6380/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A kir. tábla való tény gyanánt elfogadta, hogy vádlott a vád alapjául szolgáló cselekmény elkövetése előtti szolgálatát saját elhatározásából hagyta el és hogy az atyjához való visszatérést meg nem kísérelte ; ezért, midőn ugyanaz a bíróság ebből folyóan megállapította, hogy vádlottat saját elhatározásán kívül álló okok nem kényszeritették arra, hogy házon kivül barangoljon és hogy ennek folytán oly ellenállhatatlan erő által nem volt kényszerítve arra, hogy a táplálkozás hiánya miatt beállott éhségét másképpen, mint büntetendő cselekmény elkövetése által csillapítsa, a Btk. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta