Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)
49 = Az egyszerű uzsora büntetése egytől hat hóig terjedhető fogház. A minősített uzsoráé a minimum meghatározása nélkül két évig terjedhető fogház. Közelfekvő magyarázat azt vitatni, hogy a minősített uzsorát a törvény nem büntetheti enyhébben az egyszerűnél s így a minősített uzsora minimális büntetése is egy hó lenne. A Curia többször ebben az értelemben határozott is (12,703/1899., 6972/1900., 9149/1900. sz. határozat, stb.). Közjogilag azonban a közölt esetben mutatkozó felfogás helyeselhető inkább. 35Vádlottnak azon tette, hogy a sértettel váltót azon ürügygyei íratott alá, hogy szerződést tanukép ir alá, s annak kitöltése után értékesítését megkísérelte, a csalás, a Btk. 403. §. 1. pontja (váltóhamisítás) és 404. (okirat megállapodásellenes kitöltése) §-a szerinti okirathamisitás bűntettei kísérletének halmazatát állapítja meg. (Curia 1902 június 4. 5248/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A közvédőnek és a vádlottnak semmiségi panasza elutasittatik. Indokok : A kir. tábla ítélete ellen a közvédő és a vádlott a BP. 384. §. 9. pontja, valamint a 385. §. 1. a) és e) pontja alapján éltek semmiségi panaszszal. Minthogy a kir. tábla a közvédő és a vádlott részéről a felebbviteli főtárgyaláson felajánlott uj bizonyíték felvételét azért tagadta meg, mert azt a megállapított tényállás megdöntésére nem alkalmasnak, vagyis az ügy eldöntésére nézve lényegtelennek találta; minthogy a mellőzés emez indoka a BP. 393. §. 3. bekezdés 1. pontjában foglalt rendelkezésnek, valamint a kir. tábla ítéletének helyes indokolása szerint a kiderített tényállásnak megfelel s azért a szóban forgó határozat törvénybe ütközőnek nem tekinthető : ennélfogva a BP, 384. §. 9. pontjában meghatározott alaki oknál fogva érvényesített semmiségi panasz nem volt figyelembe vehető. Ami a felhozott anyagi semmiségi okokat illeti: a kir. tábla által valóknak elfogadott s a BP. 437. §. 1. bekezdése értelmében a kir. Curia határozatának alapjául veendő tények szerint a vádlott, ifj. Cz. J. Büntetőjogi Döntvénytár. III. 4