Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)
41 volt azért, mert a kir. törvényszék által megállapított s részben a kir. járásbíróság ítéletéből elfogadott tényekben büntetendő cselekmény tényálladéka benfoglaltatik, ezzel szemben pedig a ténybeli állítás valódisága az ennek igazolására felhívott és kihallgatott O. P. és Ny. J. tanuk vallomásaival a bizonyítékok szabad mérlegelésére hivatott alsóbiróságok részéről igazoltnak nem találtatott ; továbbá mert, ha a H. K.-ról állított bűncselekmény büntethetősége az állítás megtörténte idején már elévült volna is, ez a körülmény vádlott bűnösségét meg nem szüntetné, mivel az állított tények elévülés esetén is alkalmasak volnának arra, hogy H. K.-t közmegvetésnek kitegyék ; végre mert a védekezés szabadsága nem terjedhet odáig, hogy a védekezés közben használt sértő kifejezések által mások erkölcsi értéke alaptalanul megtámadtassák. Tekintve azonban, hogy a kir. járásbíróság ítélete ellen csak a vádlott élt felebbezéssel, s ebből folyóan a BP. 387. §-ának harmadik bekezdése szerint a vádlott büntetése nem súlyosbítható, a kir. törvényszék a jelen bűnvádi pernek elbírálásánál annyiban, a mennyiben vádló felebbezése nélkül vádlottra a 14 napi fogházbüntetésen felül 10 korona pénzbüntetést is szabott ki, a törvény által meghatározott hatáskörét lépte tul, miért is ítéletének a pénzbüntetés s az ezt helyettesítő esetleges egy napi fogházbüntetés iránt rendelkező részét a BP. 384. §-ának 4. pontja alapján ugyané szakasz végső bekezdése értelmében hivatalból megsemmisíteni kellett. 32. A BP. 358. és 361. §-aiba ütköző semmiségi okot képez, hogy a jogos védelem megállapítására irányzott külön kérdések feltevése a vádlottnak erre vonatkozó vallomása és a védőnek erre alapított indítványa daczára aBP. 361. §-ának megfelelőleg nem az anyagi vagy alaki jog teréről való, hanem a bizonyítás anyagából vont ok alapján utasíttatott el. (Curia 1901 július 16. 4480/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasznak hely adatik, az ítélet és az ennek alapjául szolgált tárgyalás a BP. 427. §-ának