Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

24 Indokok: Az alapitéletekkel bizonyítottnak fogadtatott el az a tényállás, hogy D. S. vádlott a sörös korsót V. L. kezéből kikapta, azzal a sértett arczához vágott, mig D. J. őt hátulról nyakon ragadta és aztán mindhárman ütlegelték. Az orvosi vélemény szerint a sértett az ütés folytán két metszőfogát elvesztette és 20 nap alatt gyógyuló sérelmet szenvedett. Minthogy a tényállás az ujrafelvétel folytán megtartott uj eljárásnál meg nem változott, mert a törvényszéki orvosi vélemény szerint csak valószínűnek mondatik, hogy a két fog belülről kifelé történt kirántás folytán törhetett ki, mig az igazságügyi orvosi tanács felüívéleménye szerint orvosilag határozottan meg nem állapitható, vajon a két fog befelé vagy pedig kifelé tört-e ki, és minthogy a kihallgatott ujabbi tanuk vallomásaival az alapperbeli tanuknak vallomása megczáfoltnak nem tekinthető, ugyanazért az alapperbeli ítéleteket hatályban fentartani kellett. 18. f (A marosvásárhelyi kir. itélő táblának a határozattárba felvett 7. számú büntető határozata.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla lopás büntette miatt vádolt St. Gy. bűnügyéből kifolyólag azt a kérdést illetően : hogy a BP. 41. §-ában nem emiitett, de a Btk. (1878. évi V. tcz.) szerint csak a magánfél indítványa alapján bűnvádi eljárás alá vonható büntetendő cselekmények esetében a sértett fél a bűnvádi eljárás során és a kir. törvényszék előtti főtárgyalásra miként idézendő meg ? hozta a határozattárba felvenni rendelt következő határozatot: A BP. 41. §-ában nem emiitett, de a Btk. szerint csak magánfél indítványa alapján bűnvádi eljárás alá vonható büntetendő cselekmények esetében a sértett fél a bűnvádi eljárás során és a kir. törvényszék előtti főtárgyalásra nem a BP. 49. §-ának utolsó bekezdésében irt joghatálylyal, hanem a BP. 286. §-ának 4. bekezdésében irt módon és a BP. 323. §-ában irt figyelmeztetéssel, mint sértett fél idézendő.