Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)
r4 volt, perorvoslatot azonban nem jelentett be, a vádlott által a kir. járásbíróságnál bejelentett semmiségi panasz, mint elkésett, visszautasitandó lenne. Minthogy azonban a vádlottnak ott, ahol semmiségi panaszát bejelenteni jogosítva lett volna, erre alkalom nem adatott, mert a kir. törvényszék elnöke a törvényszéki ítélet kihirdetése alkalmával sem a vádlót, sem a jelen volt vádlottat az iránt, hogy perorvoslattal élni kivánnak-e ? meg nem kérdezte ; és a noha vádlottnak védője nem volt, elmulasztotta a használható perorvoslat iránt a vádlotthoz intézendő, kötelezőleg előirt felvilágosítás megadását is ; és minthogy a vádlott a törvényben megengedett jogától az ítélet kihirdetésére vonatkozó törvényes rendelkezések téves értelmezésén alapuló birói mulasztás következtében meg nem fosztható : ezeknél fogva a másodbiróság ítéletének a felebbviteli főtárgyaláson történt kihirdetését követő egész eljárásnak megsemmisítésével, a kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság eme mulasztás kipótlására és megfelelő további intézkedésre volt utasítandó. ii. Erős felindulás nem vehető enyhítő körülményként tekintetbe, ha annak fenforgását a minősítés iránt feltett kérdésre adott feleletükkel az esküdtek kizárták. (Curia 1901 június 12. 3594/901. sz.) A m. kir. Curia: A közvádló által bejelentett panasz mellőztetik, a védő semmiségi panasza pedig a BP. 437. §-ának 4. pontja alapján elutasittatik. A védő panasza alaptalan, mert enyhítő körülményül erős felindulást kiván érvényesíttetni, holott annak fenforgását az ő indítványára feltett első kisegítő kérdésre adott feleletükkel az esküdtek kizártáK. Következésképp és tekintettel arra, hogy más számba vehető enyhítő körülmény a védelem részéről sem hozatott fel és ilyenek hivatalból sem észlelhetők : az ítéletnek azt a rendelkezését, mely szerint a gondatlanság nagy fokának és enyhítő körülmények hiányának megállapítása mellett a vádlott büntetése a Btk. 90. §-a alapján méretett ki, eme törvény téves alkalmazásából eredetinek tekinteni nem lehet. A közvádló semmiségi panaszának bírálata a koronaügyész visszavonása folytán mellőztetett.