Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XLVII Lap domása volt, s melyet nem használtak, az ujrafelvett perben az Ítéletre lényeges befolyással volt. — ... ... ... ... ___ ... 318. Életbeléptetési törvény. (1897: XXXIV. tcz.) 42. A nyilvános tanintézetben alkalmazott hitoktatónak ebbeli működése közmegbizatáson alapszik s igy az ellene elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás az esküdtbíróság elé tartozik. Téves az az álláspont, mintha közmegbizatásban eljáróknak csak a Btk. 262. és 461. §-aiban felsoroltak volnának tekinthetők ... ... ... ... js 91. Pótmagánvádló vádiratában a Btk. 379. §-ába ütköző s a 380. §-a szerint minősülő csalás büntette miatt emelt vádat s a kir. törvényszék vádtanácsa terhelteket szintén a Btk. 379. és 380. fokban meghatározott csalás büntette miatt helyezte vád alá, habár a pótmagánvádló a főtárgyalási jegyzőkönyv szerint a főtárgyalás alkalmával a vádlottakat a törvény-szakaszára hivatkozás nélkül csak általánosságban a «csalás»-ban indítványozta is bűnösöknek kimondani, de a BP. 316. S-a értelmében a vádat meg nem változtatván, azt kellett megállapítani, hogy a vádat képviselő pótmagánvádló a vádlottakat a főtárgyaláson is a vád iratában megjelölt s a vád alá helyezési végzésben meghatározott csalás büntette miatt vádolta. Vádlott a törvényszék ítéletében a Btk. 384. §-ában meghatározott s az 1897: XXXIV. tcz. 18. §-a szerint a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt csalás vétsége miatt ítéltetett el. Minthogy pedig a Btk. 379. §-ába ütköző s a 380. §-a szerint minősülő csalás büntette az 1897. évi XXXIV. tcz. 17. §-ának 1. pontja szerint a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik; minthogy a BP. 381. §-ának 2. bekezdésének 2. pontja értelmében a törvényszéknek elsőfokú ítélete ellen, ha csupán egy oly büntetendő cselekmény miatt állapit meg bűnösséget, mely rendszerint a járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva, a felebbezés csak az esetben van kizárva, ha a cselekménynek emiitett kisebb minősítése tekintetében a vád és az itélet megegyeznek ; minthogy a fent megállapítottak szerint a kir. törvényszék ítélete a pótmagánvádló vádjától eltérő, nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a BP. 381. §-ának 2. bekezdésének 2. pontja nem alkalmazható és a kir. törvényszéknek elsőfokban hozott ítélete ellen perorvoslatul nem a BP. 426. §-ának 2. pontjában említett semmiségi panasz használható, hanem a BP. 381. §-ának 1. bekezdése szerint az emiitett itélet ellen a kir. táblához felebbezésnek van helye 140 ic6. Az ügyészségi megbízott zugirászat esetében is jogosított lévén a vád képviseletére, sérti a törvényt a kir. törvényszéknek mint felebbviteli bíróságnak oly ítélete, amelylyel az ügyészségi megbízottat zugirászat esetében a vád emelésére és képviseletére