Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

35° dékos emberölés bűntettére nézve meghatározott fegyházbüntetési tételnek a törvényben vont határait nem tartotta meg, ez kitűnik abból, hogy a nevezett vádlottra nyolcz évi fegyházbüntetést szabván ki, ez által az emiitett bűntettre a fennebb idézett 281. §. 1. bekezdésében meghatározott fegyházbüntetésnek legmagasabb, azaz tiz évi tartamát megközelítő mértékét alkalmazta, holott ezt a Btk. 90. és a 281. §-ainak egybevetett értelmében csak számuk nagy nyomatékuk tekintetében túlnyomó súlyosító körülmények fenforgása mellett alkalmazhatta volna. Súlyosító körülményeket azonban, a melyek a BP. 328. §-ában foglalt rendelkezéshez képest szintén megjelelendők lettek volna, a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a fennebb idézett Ítéletében egyáltalán véve meg nem állapított. A midőn tehát a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a nevezett vádlott fegyházbüntetését súlyosító körülmények megállapítása nélkül mégis a fennebb irt nyolcz évi tartamban szabta ki, nem ismert fel avagy mellőzött egy oly lényeges körülményt, a melynek megállapítását a Btk. megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása szükségessé teszi. Minthogy pedig jelen esetben a BP. 385. §-ának 2. pontjába ütköző anyagi semmiségi ok forog fen és miután ennek figyelembe vételét a BP. 427. §-ában foglalt szabvány nem akadályozza, mert a nevezett vádlott és védője által használt semmiségi panaszok nem lettek volna visszautasitandók : ezeknél fogva a kir. törvényszék mint esküdtbiróságnak fennebb idézett ítéletét a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján megsemmisíteni s az ujabbi eljárást, illetve az ujabbi határozat hozatalát elrendelni, az esküdtek határozatát azonban, minthogy annak meghozatalánál semmiségi ok nem észleltetett, érintetlenül hagyni kellett. * * = Consequentiáiban ki sem számitható jelentőségű elvi határozat, melynek következetes magyarázata oda visz, hogy a Btk. 90. és 91. §-ainak nem, vagy téves alkalmazása miatt a BP. 385. §-ának 2. pontja alapján ugyanúgy lehet semmiségi panaszszal élni, mint a Btk. 92. §-ából kifolyólag a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján. Igaz, hogy a jelen esetnek az élét némileg elveszi az,