Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

347 385- §-ának végső bekezdése szerint hivatalból észlelt e körülménynél fogva, az 1897 : XXXIV. tcz. 27. §-ának megfelelőleg a közzététel a BP. értelmében volt elrendelendő. 231. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza és mi támpontot sem nyújt ama feltevésre, hogy az irói becsület megtámadása nem számithatna a Btk. XVII. fejezetének védelmére. — Az oly általános jellemzésnek, hogy valaki «hazug», «gonosz», «igazságtalan» stb., a Btk. 263. §-a szerint való bizonyítása csak ugy képzelhető, ha a jellemzett személynek egész élete vizsgálat tárgyává tétetik s a bizonyításnak olyannak kell lennie, hogy a sértettnek jeliemi minősége tényekkel állapittatik meg. — A Btk. 263. §-a a felmentést nem köti más feltételhez, mint hogy az állított tény valósága bebizonyittassék. (Curia 1902 május 28. 4995/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasít tatnak. Indokok: A védő a másodfokú itélet ellen a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt. írásbeli indokolásában első sorban azt hozza fel, hogy a vádba helyezett kifejezések a főmagánvádlónak nem magánbecsületét, hanem csak irói személyiségét érintik. E tény azonban, még ha bizonyítottnak vétetett volna, sem szünteti meg a tettnek bűncselekményi minőségét, mert ez a külömbségtétel nem alapszik a törvényen. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza és mi támpontot sem nyújt ama feltevésre, hogy az irói becsület megtámadása nem számithatna a Btk. XVII. fejezetének védelmére. Minthogy e szerint a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott ama. tények, hogy vádlott a «Magyar Kritika* és a «Nemzeti Iskola» czimü lapokban megjelent «Ki vagyok én?» felírású czikk közzététele által az elsőbiróság ítéletében megjelölt helyeken oly kifejezésekkel illette a főmagánvádlót, melyek erre nézve meggyalázok, büntetendő cselekménynek, még pedig a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát foglalják magukban : a semmiségi panasz abban az irányban alaptalan.