Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

251 gazdaság körében, a gazdaság czéljaira való felhasználás végett, mindenkor visszavehetőleg átadott dolog, mely e szerint tényleg a gazda feltétlen rendelkezése alatt áll, nem a cseléd, hanem a gazda birtokában, illetve birlalatában levőnek tekintendő ; az azzal tulajdonként való rendelkezés (jelen esetben másnak való átadás) tehát az elvétel fogalma alá esik. T.-né tette tehát helyesen vétetett lopásnak és tekintettel a szolgálati viszonyra, a Btk. 336. §-ának 7. pontjában meghatározott lopás bűntettének. B. J.-néra vonatkozólag a kir. tábla tényként azt fogadta el valónak, hogy ez a vádlott a T.-né által szolgálatadójától ellopott ingó dolgokat, tudva e körülményt, vagyoni haszon végett megszerezte. E tények megállapitják a Btk. 370. §-ában irt orgazdaságnak és tekintettel arra, hogy a megszerzett dolgok lopás büntette következtében jutottak T.-né birtokába, az orgazdaság bűntettének tényálladékát. A semmiségi panasz indokolásában az elévülésre nézve felhozottak elkésve érvényesittettek ugyan, mert a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alá eső semmiségi ok a BP. 390., illetve 430. §-a ellenére a bejelentéskor nem jelöltetett meg ; minthogy azonban ez a semmiségi ok a BP. 385. §-ának utolsó bekezdése értelmében esetleg hivatalból is figyelelembe volna veendő, megállapíttatik, hogy a vádba helyezett cselekmény elkövetése óta a Btk. 106. §-ának 4. pontjában megállapított 5 évi elévülési határidő még máig sem telt le. Ezek szerint a kir. tábla a semmiségi panaszokban megjelölt egyik irányban sem alkalmazta tévesen a büntetőtörvényt, a perorvoslatok, mint alaptalanok, a BP. 437. §-ának 4. bek. értelmében elutasitandók voltak. = Ad. 1. Állandó curiai gyakorlat. Dtár u. f. XXII. 70. {Iparos és segédje.) XXVIII. 9., XXIX. 42. Ad 2. Ugyanígy Dtár XXIV. 79., XXXII. 32. 163. Aki az alapperben kelt elsőfokú büntető ítéletben megnyugodott, habár sikeres perújítással élt is, a BP. 579. §. 3. pontja értelmében kártalanítási igényét elveszti.