Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

2J|0 alapján, a 423. §. 2. bekezdése értelmében megsemmisíti és vádlottat az 1883 : XXV. tcz. 2. §-a alapján, de a Btk. 92. §. alkalmazásával esetleg 10 napi fogházra átváltoztatandó 100 K pénzbüntetésre mint fő- és esetleg 5 napi fogházra átváltoztatandó 50 K pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre itéli, a hivatalvesztésés politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését pedig a Btk. 57. §. 2. bekezdése alapján mellőzi. Indokok: A kir. tábla vádlott bűnösségének megállapítását a kir. törvényszék indokainál fogva és még azért is helybenhagyta, mert sértettek egybehangzó vallomásával bizonyítva van, hogy ők. szorultságukban vádlotthoz fordultak és nem azért, hogy neki terményeket adjanak el, mert sértettek állításai bizonyítást nyertek az által, hogy ők mint fekvő vagyon nélküli munkásemberek eladásra szánható terményekkel nem rendelkeztek és mert a vádlott által a sértettekkel kötött ügyletekről mellékelt okiratok közül B. I. által kiállitottban napszám kikötése is foglaltatik, mihez képest ez a körülmény is arra utal, hogy a kérdésben forgó adásvételi szerződések oly színlelt ügyletekről szólnak, melyekkel vádlott hitelezéseinél az uzsorának előnyeit palástolta. A büntetéskiszabását illetőleg azonban a kir. tábla vádlottnak büntetlen előélete, a bűncselekmény által okozott kár csekélyebb volta és a panaszok visszavonására, mint nyomatékos enyhítő körülményekre való tekintettel, súlyosító hiányában a Btk. 92. §-át alkalmazván, a rendelkező részben id. §-ok értelmében a kir. törvényszék ítélete vonatkozó részének megsemmisítésével vádlottat fogházbüntetés helyett a bűnössége fokával megfelelő pénzbüntetésre ítélte. (1901 május 2. 2791/901. sz. a.) A m. kir. Curia: Vádlottnak a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján bejelentett semmiségi panasza visszautasittatik. A közvádló által bejelentett semmiségi panasznak pedig hely adatván, a kir. tábla ítélete a büntetést kiszabó részében a BP. 385. §. 3. pontja alapján megsemmisíttetik s vádlott az 1883 : XXV. tcz. 2. §-a alapján terhére megállapított uzsoravétség miatt a Btk. 92. §. alkalmazásának mellőzésével 1 havi fogházra mint főbüntetésre, s mellékbüntetésként — esetleg 30 napi fogházzal helyettesítendő 300 K pénzbüntetésre, továbbá 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik.