Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)
23° Indokok: Az esküdtbíróság ítélete ellen a vádlott és védőügyvéd a BP. 384. §-ának és a 385. §. I. bekezdésének 1. aj és 2. pontjai alapján jelentettek be semmiségi panaszt és ezenfelül a védőügyvéd az ítélet kihirdetése után azt a semmiségi panaszát is fentartotta, amelyet az általa indítványozott kérdések feltételének megtagadása miatt a főtárgyalás folyamán bejelentett, ekként pedig ez a semmiségi panasz és az ítélet ellen érvényesíttetett éslényegében a BP. 427. §-a 1. bekezdésének 4. pontjában meghatározott alaki semmiségi okra van fektetve. Tekintve, hogy a védőügyvéd a főtárgyaláson a beszámítást kizáró körülményre,, valamint az enyhébb büntetési tételnek alkalmazására szolgáló erős felindulás megállapítására szolgáló külön kérdéseknek feltételét indítványozta, a BP. 358. és 361. §-oknak parancsoló rendelkezései szerint pedig a külön kérdések feltevése iránt előterjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasítható el, e szerint az esküdtbíróság a külön kérdések anyagát csak a jogi szempontok köréből és nem abban az irányban vizsgálhatja, hogy a kérdés feltevése alá bocsátott állitások tényleg eléggé alaposak-e és a főtárgyalás eredménye azokat támogatja-e, mert ezek a körülmények csak az esküdtek által bírálhatók el. Az esküdtbíróság tehát azzal az eljárással, hogy a védőügyvéd által indítványozott külön kérdések feltételét megtagadta, a BP. 358. és. 361. §-ai parancsoló rendelkezéseit megsértette és nyilvánvalóan a vádlott érdekeinek a sérelmével a BP. 427. §-a 1. bekezdésének 4. pontjában meghatározott alaki semmiségi okot idézte elő, minélfogva ítélete az azt követő eljárással és az alapul szolgáló főtárgyalással együtt, az utóbb idézett törvényszakasz alapján, a BP. 437. §-ának 2. bekezdése, illetően 404. §. 1. bekezdése értelmében megsemmisítendő és az esküdtbíróság szabályszerű uj eljárásra és határozat hozatalára utasítandó volt. Az ítélet megsemmisítése folytán a vádlottnak és a védőügyvédnek többi semmiségi panasza tárgytalanná vált. * * = Büntetőjogi Döntvénytár I. k. 47. sz. a. elutasította a semmiségi panaszt a Curia, mert a beszámítást kizáró okra nézve a főtárgyalás adatai támpontot nem nyújtottak és igy az erre vonatkozó kérdés feltétele helyesen mellőztetett. Ezzel ellentétben