Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XVI rendszerint a bűnösnek az üldöző hatóság előli menekülésre, bűnének leplezésére, a hatósági lépések sikerének kijátszására irányult cselekmények által nyújtott pártolás vagy segély állapítja meg és a segély fogalmából és természetéből következik, hogy ez csak valamely határozott tevékenységben állhat és igy az egyszerű mulasztás rendszerint nem lehet eszköze a bűnpártolásnak 92 162. Az orgazda büntettetett, midőn a lopás miatt az eljárás a tettes ellen vádelejtés következtében megszüntettetett — 247 167. Megsemmisíttettek az alsóbirósági ítéletek, mert az itélet rendelkező része és annak indokolása között ellenmondás találtatott, amennyiben orgazdaság esetén a kir. törvényszék ítéletének rendelkező részében a cselekmény ugy jelöltetik meg, hogy vádlott a dolog lopott voltáról "tudomással birt»; az indokolásban azonban vádlott vallomása alapján csak az állapittatik meg, hogy e körülményt «sejtette«... _._ ___ __. 255 XXXI. FEJEZET. A csalás. 4. Egyes hitelezőknek kielégítésével más hitelezőknek károsítása van összekötve s ez magában foglalja a kárositási szándékot. — A Btk. 387. §-a alá eső bűncselekmény különleges büntetendő cselekmény, melynek büntethetősége csak akkor áll be és elévülése akkor kezdődik, mikor jogerőre emelkedett a bíróságnak az a határozata, amelylyel megállapította, hogy a csődnyitásnak helye nem lehet. 5 48. Vádlott mint tanitó nyugdíjaztatását kéne, előadván, hogy ő 1870-től 1893. évig mint felekezeti tanitó szakadatlanul működött s az illetékeket le is fizette. Szolgálati idejének feltüntetése czéljából hivatalos lelkészi bizonyítványt csatolt be s ez alapon nyugdíjaztatott is. Később azonban kiderült, hogy vádlott 1872—76-ig nem működött mint tanitó és ő a lelkészi bizonyítvány kiállításakor is, nyugdíjazása iránti kérelmének előterjesztésekor is, szolgálatának félbeszakítását elhallgatta. A Curia ezen cselekményt csalásnak minősitette ___ .__ ___ ___>'_— ___ ___ ___ 65 85. Vádlottak panaszosokkal ingatlanaikra nézvércsereügyletet kötöttek s erről közjegyzői okiratot állítottak ki. Vádlottak azonban elvállalt kötelezettségeiknek nemcsak nem tettek eleget, hanem a csereszerződés megkötését követő harmadik napon kiállított nyilatkozattal megengedték egy rokonuknak, hogy ez a cserébe nyert ingatlanokra és azok jövedelmére telekkönyvileg feljegyeztethesse, miképp «az ingatlanok az ő beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők és el nem adhatók", holott vádlottak közt ily biztosítás alapjául szolgáló jogügylet létre nem jött. Ennek a feljegyzésnek az lett a következménye, hogy panaszosok emiatt annak daczára, hogy a felek a közjegyzői okirat záradékában egymásnak végrehajtási jogát kölcsö-