Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

IX Lap megjelölésével a községi jegyzővel közölte, nem büntetendő cselekmény.. .__ __. ... ... ... — — — ... —- --- ... 216 141. Mindkét alsóbiróság irélete a RP. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében megsemmisíttetett s a kir. törvényszék uj eljárásra utasíttatott, mert a Btk. 260. §-ában körülirt rágalmazásra irányuló vád esetén' az alsóbiróságok elmulasztották azon lényeges ténykörülmény megállapítását, vajon a vádlottak által sértett ellen emelt vád valótlannak bizonyult-e? ... — ... — — ... — ... 220 219. A Btk. 262. §-a szerinti becsületsértés hatóságnak csak tagja ellen követhető el; a vasúti pénztárnok nem hatósági tag, hanem csak hatósági közeg _ ... ... ___ ... ... .... .... ... ... ... 322222. A Btk. 260. §-a tényálladékához szükséges, hogy vádlott sértett ellen hatóság előtt rosszhiszemüleg vagy vétkes gondatlanságból tett legyen feljelentést: azt, hogy rosszhiszeműség vagy gondatlanság fenforog-e, a kir. törvényszék által valóknak elfogadott tényekből a kir. Curia állapítja meg.. ... ... ... ... ... ___ 327 230. Azon állítás, hogy főmagánvádló «a legridegebb üzleti érdekből" irt, nem alkalmas arra, hogy a főmagánvádlót a közmegvetésnek tegye ki; jelesen az említett nyilatkozatban foglalt tény nem jár azon következménynyel, hogy a közvéleményt oly mértékben fordítaná a magánvádló ellen, mely a törvényben feltételezett «megvetés» fogalmának megfelel, ellenben alkalmas a bevádlott kitétel arra, hogy a főmagánvádló írói jellemét kedvezőtlen színben mutassa, azaz meggyalázza... ... ... ... ... ... .... ... 345, 231. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza és mi támpontot sem nyújt ama feltevésre, hogy az írói becsület megtámadása nem számithatna a Btk. XVII. fejezetének védelmére. — Az oly általános jellemzésnek, hogy valaki «hazug», «gonosz», ('igazságtalan" stb., a Btk. 263. §-a szerint való bizonyítása csak ugy képzelhető, ha a jellemzett személynek egész élete vizsgálat tárgyává tétetik s a bizonyításnak olyannak kell lennie, hogy a sértettnek jeliemi minősége tényekkel állapittatik meg. — A Btk. 263. §-a a felmentést nem köti más feltételhez, mint hogy az állított tény valósága bebizonyittassék _.. — ... ... ... ... 347 235. A Btk. 260. §-a szerinti rágalmazás tényálladékát nem meríti még ki, ha a vád alaptalannak bizonyult. A vád alaptalansága azonban más fogalom, mint annak valótlansága. Alaptalan lehet a vád azért is, mert jogi alapja nincs (pl. nem tartalmaz büntetendő tényálladékot), de valótlannak csak oly vád tekinthető, amelynek tényállításai a valósággal ellenkezőknek bizonyultak... ... ... ... ... 354, XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 41. Ha a magzatelhajtás folytán az anya is meghalt, ez a cselekmény a Btk. 285. §-án kívül a Btk. 290. §-a alapján is nem minősül.