Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

85 ricza megőrzésére szolgáló készüléket feltörte, a kir. tábla abban a kérdésben, hooy a vád alapjául szolgáló bűncselekményt a Btk. melyik rendelkezése szerint kell minősiteni, a törvénynek megfelelőleg határozott, miért is a semmiségi panasz alaptalan ; ennélfogva az, tekintettel arra, hogy hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett, a BP 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. 60. Ha a fél felebbezésében nem panaszolta, hogy az elsóbiróság tanuját a fótárgyalásra meg nem idézte, nem élhet semmiségi panaszszal azon a czimen, hogy a felebbezési bíróság e tanú beidézése iránt tett indítványát mellőzte. (Curia 1901 május 23. 1825/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz visszautasittatik. Indokok: A BP. 428. §-ának 2. bekezdése szerint a BP. 426. §-ának 4. pontja esetében alaki semmiségi ok, mely a felebbezésben nem volt felhozva, semmiségi panaszszal nem érvényesíthető. Tekintve, hogy ebben az ügyben már a bünvizsgálat során S. S. tanura hivatkozás tétetvén s ez a tanú a 18. naplószám alatti jegyzőkönyv szerint a vizsgálat alatt kihallgattatván, sértettnek képviselője az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett felebbezésében fel nem hozta, hogy nevezett tanú a fótárgyalásra be nem idéztetett és azon eskü alatt ki nem hallgattatott s így a BP. 384. §-ának 9. pontja alá eső semmiségi ok miatt e felebbezésében jogorvoslattal nem élt ; ezért most e tanú kihallgatásának a felebbviteli főtárgyaláson a sértett képviselője részéről tett indítvány ellenére történt mellőzése miatt a BP. 384. §-ának 9. p. alapján, ez az alaki semmiségi ok, a BP. 428. §-ának 2. bekezdése szerint már semmiségi panaszszal érvényesíthető nem lévén, a sértett képviselőjének ezen az alapon a kir. ítélő táblának ítélete ellen használt semmiségi panasza a BP. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében visszautasítandó volt.