Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)
^9 elfogadott tényekre állapítani, ebben az esetben pedig a BP_ 385. §-ának 1. a) és e) alpontja alatt felsorolt anyagi semmiségi okok egyike sem forog fen és másfelől hivatalból figyelembe veendő semmiségi okok nem észleltettek : ezekhez képest a vádlott érdekében szóval bejelentett semmiségi panasz, mint alaptalan, elutasítandó volt. Az írásban kifejtett és a BP. 384. §-ának 5. pontjára alapitott semmiségi panaszt pedig, mely a BP. 557. § ának 2. bekezdése értelmében már az elsőfokban eljárt bíróság által vissza tett volna utasítandó, miután a BP. 556. §-ának 3. bekezdése értelmében a kir. törvényszék másodfokú ítélete ellen csupán a BP. 385. §-ának 1. aj és c) pontja esetében van helyesemmiségi panasznak, a BP. 434. §-a 3. bekezdésének rendelkezéséhez képest — mint a törvényben kizártat — e helyütt kellett visszautasítani. ig. Vádlott egy gyermeket oly módon akart gyógyítani, hogy czinóberből egy késhegyni mennyiséget izzó parázsra hintett s a betegnek fejét betakarva, őt a lepedő alatt megpároltatta. A gyerrrjek ennek következtében meghalt. Vádlott a Btk. 2go. §-a alá eső emberölés vétségének vádja alól felmentetett. (Curia 1900 szeptember 14. 4992. sz. a.) A szolnoki kir. törvényszék: Vádlottat az ellene emberölés vétsége miatt emelt vád alól felmenti. Indokok: ... a kir. törvényszék G. Jánosnét az emberölés vétségének vádja alól felmentendőnek ítélte azért: mert tagadásával szemben a saját mulasztásukat mentő szülőknek kimondása nem vehető hitelt érdemlő bizonyítékul arra, hogy G. Jánosné az orvosi gyógykezelés igénybevételéről a szülőket egyáltalában lebeszélte volna ; mert tagadásával szemben nincs bizonyíték arra, hogy a czinóbernek mérgező hatását ismerte volna, sőt inkább dr. R. A. járásorvosnak több mezőtúri telkes által támogatott kijelentése szerint el kell fogadni vádlottnak azt a védekezését, hogy a czinóberfüstölés mint a süly elleni gyógyitásmód a nép közt el van terjedve, a nélkül, hogy annak veszélyes oldala ismeretes volnar