Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

ó sának elrendelése s az igazságügyi orvosi tanács véleménye kikérése iránt tett indítvány mellőzése tárgyában hozott végzések, ellen a védő semmiségi panaszt emelt ugyan, de semmiségi okot nem jelölt meg, s igy ezek a panaszok a BP. 430., 434. §-ai alapján vissza voltak utasitandók. Az esküdtekhez intézendő kérdések, megállapítása tárgyában hozott végzés ellen a védő a BP. 355. §.. 3-ik bekezdésének nem alkalmazása miatt a BP. 427. §. 4-ik pontja^ alapján emelt semmiségi panaszt. Minthogy azonban a bíróság a főkérdést a vádiratban foglak tényállás alapján, a beszámithatóság kérdésére is kiterjedőleg és pedig a BP. 358. §-ának és a Btk._ 76. §-ának megfelelően szerkesztette s igy a BP. 355. §. 3-ik. bekezdésének rendelkezései meg nem sértettek, ez a semmiségi panasz mint alaptalan a BP. 437. §-a értelmében el volt utasítandó. Az itélet ellen a védő 1. a BP. 385. §. i) c) pontja, 2_ a BP. 385. §. 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának nem alkalmazása miatt emelt semmiségi panaszt. Azonban ad 1. Minthogy az esküdtszék megállapította, hogy a beszámítást kizáró ok nem forog fen, s az esküdtek megállapítása a törvényszék mint esküdtbíróság által, az ügy elintézésénélebben a tekintetben is alapul veendő (BP. 371., 373-, 374., 375. §-ai),„ ennélfogva a beszámithatóság kérdése vitán kivüli és a BP. 385. §. 1. cj pontjába ütköző semmiség nem forog fen. Ad 2. Minthogy a BP. 437. §-ának az a rendelkezése, hogy a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak, elfogadott tényekre alapítani, azokra a megállapításokra is kiterjed, amelyek mint enyhítő s illetve súlyosító körülmények vétettek figyelembe s szolgáltak a büntetés kiszabásánál a mérlegelés alapjául ; minthogy pedig az esküdtbíróság által enyhitőkül megállapított körülmények : a vádlott alacsonyfoku műveltsége, beismerése, hogy magát, a gyujtogatást illetően feljelentette, hogy a lopás és sikkasztás rugója éhség és nyomor volt, a sulyositókul mérlegeltekkel szemben, hogy t. i. a vádlott gyújtogatás és lopásmiatt már volt büntetve, hogy a gyujtogatásnál ok nélküli bosszúvezette s azzal nagyobb kárt okozott, a lopást pedig jóltevője kárára követte el, nem oly nyomatékosak, és a vádlottat terhelődbüntetendő cselekmények beszámithatóságát nem kisebbítik any— nyira, hogy a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltételei fen forgók-