Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XXVII Lap 191. Az esküdtekhez intézendő kérdések alapját a vád képezvén, a főkérdésbe a RP. 355. §-a szerint a vád alapjául szolgáló bűncselekmény megállapítására alkalmas összes alkotóelemek veendők fel. — Ha a vád a Btk. 301. és 306. §-aira alapíttatott, a vádlott védője részéről javaslatba hozott külön kérdés, mely a Btk. 290. §-a alá eső emberölés vétségének, tehát a vád alapjául szolgált tettől különböző cselekménynek megállapítására irányult, a BP. 356. §-a értelmében csak abban az esetben volt volna az esküdtekhez intézhető, ha a tényállás a bizonyító eljárás alatt olykép változott volna meg, hogy vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint amelylyel a vádló indítványa szerint terhelve volt . .__ ... 301 223. Megsemmisíttetett az esküdtbirósági ítélet, mert vádlott védője a kérdések feltevésénél a Btk. 307. §-ának alkalmazására irányuló kérdéseknek feltétele iránt indítványt tett, amelyet a kir. törvényszék nem a törvényből merített ok alapján, hanem közbenszóló végzés keretébe nem tartozó, a birói cognitio tárgyát képező, tehát az ítélethozatalnál az ítélő bíróság — ez esetben az esküdtek — által mérlegelhető érdemi indokokból utasított el — 352 225. A BP. 358. és 361. §-ainak parancsoló rendelkezése szerint a beszámítást kizáró okra nézve, ha azt a felek érvényesítették, az esküdtekhez mindig kérdés intézendő. Minthogy pedig vádlott védője a kérdések feltevésénél az iránt határozott indítványt tett, amelyet a kir. törvényszék nem a törvényből merített ok alapján, hanem a közbenszóló végzés keretébe nem tartozó, a birói cognitió tárgyát képező, tehát az ítélet hozatalánál csak az itélő bíróság, ez esetben az esküdtek által mérlegelhető érdemi indokoknál fogva utasított el; s minthogy a BP. 354—361. §-aiban foglalt parancsoló rendelkezések megsértése a 427. §. 4. pontjába ütköző semmiségi okot képez, amennyiben kétségtelen, hogy az a vádlott érdekének sérelmével járt: az esküdtbíróság ítélete a főtárgyai ássál együtt megsemmisítendő volt ..: ___ ___ — 355 232. A bizonyítékok szabad méltánylása mellett az esküdtek nincsenek kötve ahhoz, vajon valamely tanú tett-e esküt vagy sem 361 235. A vádlottak ellen a közvádló az általa az esküdtbirósági főtárgyalás folyamán is fentartott vádirat értelme szerint, a szándékos emberölés bűntettében mint tettestársak ellen emelt vádat, ennélfogva tehát a főkérdésnek nemcsak a vád alapjául szolgáló cselekménynek, hanem a vádlottak tettestársi viszonyának megállapítására is kell irányulnia, amely tettestársi viszony még az esetben sem mellőzhető, ha az esküdtekhez a főkérdésben foglalt cselekmény meg nem állapítása esetére más kisegítő kérdés intéztetik ... ... 364 >