Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

88 a büntetés kiszabása tekintetében nincs helye felebbezésnek, ha a kir. járásbíróság akár főbüntetésül, akár fő- és mellékbüntetésül együttvéve csupán 50 koronát meg nem haladó pénzbüntetést szabott ki; s minthogy a kir. koronaügyész által előterjesztett tényállást az egyidejűleg bemutatott vonatkozó bünper iratai kétségtelenné teszik ; mindezekből nyilvánvaló, hogy a kir. törvényszék másodfokban hozott ítéletének a nevezett vádlottra vonatkozó amaz intézkedése, hogy ennek a vádlottnak felebbezése folytán a reá elsőfokulag kiszabott és együttvéve sem 50 koronát meg nem haladó fő- s mellékbüntetés kérdésében érdemben ítélkezett, a törvényt megsértette. Ez alapon tehát a perorvoslatnak helyt adni s a BP. 442. §-a értelmében a fentebbi rendelkezés szerint határozni kellett. A jelen határozat eredeti kiadmánya a büntető ügyviteli szabályok kibocsátása tárgyában 1899. évi 3700. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 123. §-ához képest a kir. Curia elnökségével közöltetni rendeltetik. 56. A kir. táblai főtárgyalás a sértett felebbezése alapján megtartatott, mert a sértett a felebbezést a főtárgyaláson fentartotta, mert a BP. 42. §-a szerint a sértett a vádhatóság által elejtett vádat átveheti, mert a 383. §. III. 2. b) pontja szerint a sértett, mint pótmagánvádló, a felmentő ítélet ellen felebbezéssel élhet, ha az ügyész nem felebbezett, mert ha az ügyész által bejelentett felebbezést a főügyész visszavonja, az ügyész nem felebbezőnek tekintetik és végül, mert nincs oly rendelkezése a BP.-nak, mely szerint a sértettet felebbezési jogától meg lehetne fosztani az által, hogy az ügyész részéről bejelentett felebbezés visszavonatik. (A budapesti kir. itélő tábla 1900. évi október 4. 8451. sz. a.) = L. a Jogt. Közi. 1900. évf. 42. számában e határozatról közölt czikket.