Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

6o rint nejének 1896 augusztus 26-tól kezdve 1200 forintal akként volt adósa, hogy ez az összeg akkor lett esedékes és végrehajtható, amikor neje akarta ; minthogy a vádlott maga sem állitja, hogy a Z. czég akár ő általa, akár más uton tudomással bitt vagy bírhatott a most emiitett közjegyzői okiratról ; minthogy vádlottnak és nejének előadásából kitűnik, hogy a házastársak ugy 1898 január hóban, valamint akkor is együtt éltek, mikor a nő a közjegyzői okirat alapján kielégítési végrehajtást kérve, ez elrendeltetett és a férj összes vagyonának lefoglalásával 1898 márczius hó 11-én foganatosíttatott, majd 1898 márczius 16-án a F. Z.-né vizsgálati vallomása szerint ugyanezen napon létrejött adásvételi ügylet által a férj összes vagyona a nő tulajdonává lett és a czég is a nő nevére került ; minthogy már 1898 január hóban a dolog természete szerint csupán csak tévedésbe ejtés és megkárosítás czélzatával állíthatta Z. L. előtt a vádlott, hogy üzletét eladja s az ekként szerzendő pénzből a Z. czég követelését egyszere fogja kifizetni ; mert közvetlen tudomással birt a vádlott és neje közt 1896 auguszsus 26-án létrejött közjegyzői okirat tartalmáról, maga sem állitja azonban, hogy nejének az üzlet eladásába s az igy szerzendő pénzből a Z. czég kielégítésébe való beleegyezését bírta, sőt azt se állítja, hogy nem volt előleges tudomása a nejének arról a szándékáról, hogy a közjegyzői okirat alapján az 1200 frtot végrehajtás utján biztosítja ; egyébiránt ilyen állitásnak nem is lehetne hitelt adni, mert házastársak voltak és együttéltek, de nem lehetne azért se, mert F. Z.-né a vizsgálatban maga mondta el, hogy férjét ő birta reá az üzletbeli lefoglalt dolgoknak az ő részére történendő eladására; abból is világosnak veendő azonban a Z. czég megkárosítására irányzott szándék, hogy B. L.-t, aki t. i. F. Z.-né által lefoglaltatott dolgokat felülfoglaltatta, kifizették, ellenben a tévedésbe ejtett és abban tartott Z. czéget a történtekről senkise értesítette ; minthogy az itt kifejtett körülmények közt ravasz fondorlat volt F. Z.-nak a becsületességében bizó Z. L.-al szemben kifejtett tevékenysége, mely által a tévedésbe ejtés és abban tartás, valamint a megkárosítás valóban sikerült is ; minthogy ezek szerint F. Z. ellen a Btk. 379. §-a értelmében szükséges minden ismérv fenforog, a csalás által okozott kár pedig az 50 frt négyszeresénél is nagyobb, és a vádlott