Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

58 állott 205 frt követelés fejében kapta ezen uj váltót, mig a kisebb összegekről szóló 3 váltót ő panaszosoknak visszaadta, semmi bizonyíték fel nem merült, mert K. P., B. H. és S. N. tanuk meg nem eskettettek, mint kifogás alá eső tanuk. A váltóperbeli iratokból kitűnik, hogy vádlott a megállapodás ellenére érvényesített váltóval zálogjogot szerzett H. D. bekeblezett követelésére s ez által valótlan tényt vezettetett be a nyilván könyvbe és pedig azért, hogy ez által magának jogtalan hasznot szerezzen, ami a Btk. 400. §. 2 bekezdésében meghatározott bűnös cselekmény tényálladékát állapítja meg ; ugy követte azt el vádlott, hogy a 205 frtos váltó kiállításakor annak rendeltetésére vonatkozólag ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette panaszosokat, ami eszmei halmazatot állapit meg a csalás bűntettének a közokirathamisitás bűntettével. (1899 április 24. 6199/99. sz. a.) A debreczeríi kir. itélő tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az eljárás aiatai szerint a 205 frtos váltó, melyet vádlott a sértettek ellen beperesitett, jogos uton jutott vádlott kezéhez s maga panaszos beismeri, hogy a váltót ő adta vádlottnak. Minthogy pedig a jogos uton szerzett váltó értékesítése és beperlése büntetendő cselekményt nem képez, s az ily váltó alapján támasztott követelés, valamint a követelés jogossága ellen tett kifogás is, csak polgári peres eljárás tárgyát képezheti, ennélfogva vádlott ama cselekményében, hogy a jogos uton kezéhez jutott váltót beperesitette s annak alapján telekkönyvi feljegyzést eszközölt ki, sem a Btk. 400. §-a alá eső, sem egyéb büntetendő cselekmény nem állapitható meg, ugyanazért vádlott a vád alól felmentendő volt. (1899 szeptember 26. 3348/99. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. 37A nyílt üzlettel bíró vádlott hitelezőjét a lejárt követelés bírói érvényesítésétől az által tartotta vissza, hogy adósságának abból a pénzből való kifizetését ígérte, melyet üzletének czélba vett eladása folytán fog szerezni, amint