Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

58 Büntetőjogi Döntvénytár. 64. A zsarolás megállapításához nem szükséges azy hogy a tettes a veszély közvetlen bekövetkezését helyezze kilátásba és nem lényeges az sem, hogy a tettes komolyan szándékozik-e a fenyegetést megvalósítani; elég, ha a fenyegetettben elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet és ha a fenyegetés e cél elérésére alkalmas. (Kúria 1933. dec. 4. B II. 4757/1933. sz.> Indokok .... A tényállás szerint a vádlott 1932. július hóban megjelent a sértett kocsmárosné lakószobájában, fejsze volt a kezében és bort követelt; majd, midőn ezt tőle a sértett megtagadta, a fejszével az asztalon levő imakönyvre ütött; mire a sértett nő ijedten kiszaladt, a vádlott pedig erre magának bort vett. Ezt követőleg egy másik alkalommal (1932. augusztus hó 20-án este) a vádlott ismét a kocsmárosné lakására ment, bort követelt, s mert nem kapott, hazaszaladt a fejszéért, visszajött, előbb rimánkodott borért, majd pedig, mivel nem kapott, a bezárt ajtót kezdte fejszével, döngetni, mire ablakon át kapott pálinkát. A vádlott mind a két esetben abból a célból, hogy szeszes italhoz jüsson, a fejszét használta fel megfélemlítő eszköz gyanánt: oly eszközt vett tehát igénybe, mely köztudomás szerint legalább is súlyos testi sértés okozására alkalmas. A vádlott által használt fejsze már azon oknál fogva isa súlyos testi sértéstől való félelem okozására volt alkalmas, mert az erőszakos, durva, erőteljes vádlott azzal a nálánál gyöngébb védtelen nő lakásán esti órában jelentkezett. Az elért eredmény s az a tény, hogy a vádlott, miután sértett az italt kiadni vonakodott, külön haza sietett a fejszéért, világosan mutatják, hogy a vádlott ezzel az eszközzel sértett megfélemlítését célozta. Igaz ugyan, hogy a vádlott a sértett nőt nem kifejezetten agyonütéssel vagy súlyos testi sértés okozásával fenyegette meg, de a zsarolás tényálladékát illetően (. . . Mint a fejben . . .). A kir. Kúria megítélése szerint nem fér ahhoz kétség, hogy a jelen esetben, midőn a vádlott esti órákban az egyedül álló sértett nő lakásán megjelent, s illetve amikor nem kapott italt, a fejszéért hazasietett s azzal sértett ajtaját ütötte, s döngette, vádlott a sértettet tudatosan megfélemlítette s a sértett joggal attól tarthatott, hogy vádlott, ha kívánságát nem teljesíti, a fejszével legalább is testét súlyosan bántalmazni fogja. Minthogy a vádlottnak eme elj súlyos testi sértéssel való fenyegetés fogalmát kimeríti, s minthogy ez a fenyegetés mindkét alkalommal a sértettben a komoly veszély érzetét valójában felkeltette és a sértett mindkét esetben eme félelem hatása alatt a vádlott követelésének eleget tett, nyilvánvaló, hogy vádlottnak itt szóban levő mindkét bűncselekménye a Btk. 353. § 1. pontjában meghatározott súlyosabb minősítés alá esik . . . = Hasonló : Kúria BDtár VI. 123. 65. Sikkasztást követ el a parcellázási vállalkozó,, aki a földvásárlóktól kifejezetten föld vételére felvett pénzösszegeket kölcsönökbe helyezte ki, amely hitelműveletek során keletkezett követelései utóbb elértéktelenedtek. (Kúria 1933. dec. 12. B III. 4551/1933. sz.>