Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 25 házastársán elkövette és ezenkívül még egy emberen egyidejűleg megkísérelte, ezek a cselekmények a fentiekből kifolyóan a Btk. 280. §-ban foglalt büntetőjogi egységbe olvadnak össze . .. 24. A Btk. 349. § 1. bekezdésének 2. pontjában meghatározott delictum complexum tényálladéki eleme csak olyan testi sértési cselekmény lehet, amely nyolc napnál tovább tartott sérülést, betegséget vagy elmekórt okozott (301. §). Ártalmas szer beadása (309. §) esetében a rablással anyagi halmazatot kell megállapítani. (Kúria 1933. nov. 21. B III. 3268/1933. sz.) Indokok : ... Az alsófokú bíróságok B. Vendel vádlottnak azokat a cselekményeit, amelyeket kilenc esetben egyedül, ezenfelül még egy esetben H. János vádlottal tettestársaságban azok ellen követett el, akiket meg akart lopni, a Btk. 346. §-a és 349. § 1. bek. 2. pontja szerint minősítették, mert szerintük B. Vendel az életveszélyes maszlagos redőszirom-főzet beadásával súlyos testi sértést követett el, bár nyolc napon túl tartott testi sérülés egyik sértett esetében sincs megállapítva. Azt a megállapítást, amely szerint az életveszélyes szer beadása az okozott sérülés gyógytartamára való tekintet nélkül a Btk. 349. § 1. bek. 2. pontban említett «súlyos testi sértés» fogalmát kimeríti, a törvényszék arra alapítja, hogy a Btk. 349. §-a «súlyos testi sértés» kifejezést általános értelemben használja ; a kir. ítélőtábla pedig arra, hogy a Btk. 309. §-a alá eső cselekményeknek börtön és fegyház a büntetése, s minthogy ezek testi sértési cselekmények, a törvényes büntetési tételekre tekintettel súlyos testi sértéseknek tekintendők. A kir. Kúria ezen álláspontok egyikét sem tette magáévá. A Btk. 301. §-a ugyanis amikor meghatározza, hogy ki követ el súlyos és ki könnyű testi sértést, ezáltal a súlyos testi sértés fogalmi meghatározását is megadja. E szerint súlyos testi sértés csak az a cselekmény, amely a testnek vagy az egészségnek nyolc napon túl tartó sérülést okoz. Miután pedig a Btk. a súlyos testi sértésnek más fogalom meghatározását sehol sem tartalmazza — a Btk. 303—306. §-ai csak a testi sértéseknek egyes, különösen súlyos következményeit emelik ki •— nincs törvényi alapja annak a feltevésnek, amely szerint a Btk. a súlyos testi sértés kifejezést bárhol is a Btk. 301. §-ában adott meghatározástól eltérő értelemben használná. E szerint a Btk. 349. § 1. bekezdésének 2. pontja alá eső rablás tényálladéki eleme is csak olyan testi sértési cselekmény lehet, amely nyolc napnál tovább tartott sérülést, betegséget vagy elmekórt okozott. Nincs tehát törvényi alapja annak sem, hogy az életveszélyes szer beadása az okozott sérülés gyógytartamára való tekintet nélkül a Btk. 349. § 2. pontja alá eső súlyos testi sértésnek tekintessék pusztán azért, mert a Btk. 309. §-a ezen cselekményekre bűntetti büntetéseket ír elő. A Btk. 309. § 1. bek. az egészség veszélyeztetését bünteti, az okozott sérülésre való tekintet nélkül, kizárólag a veszélyeztetés nagyságához képest. Büntethető ezen § alapján olyan cselekmény is, amely semmiféle sérülést vagy egészségháborítást nem okozott (pl. kevés arzént adnak be olyan embernek, aki az arzén rendszeres használata folytán bizonyos mértékben immúnis), amikor tehát testi sértésről sem orvosi szempontból, sem az általános szóhasználat szerint nem lehet beszélni.