Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 19 állapítható az, hogy a kártalanítási igény megállapítására alapul szolgáló körülmények fennforognak-e? Csak a M. Géza ügyében hozott bírói ítélettel nyert kétségtelen megállapítást az a körülmény, hogy azt a bűncselekményt, amely miatt a kérelmező H. Ferenc előzetes fogvatartást állott ki, nem ő, hanem M. Géza követte el. Ilyenformán tehát az eljárásnak H. Ferenc ellen jogerősen történt megszüntetése is, csak a M. Géza ellen hozott jogerős ítélettel kapcsolatban nyújthatott törvényes alapot a kártalanítási kérelem előterjesztésére, vagyis kérelmező ezt a kérelmét a M. Géza ellen hozott ítélet jogerejétől számított hat hónapon belül volt jogosítva előterjeszteni. . . = Hasonló : Kúria BDtár XXV. 77. 18. Prolongációs váltó hamisítása akkor is bűncselekmény, ha a sértett annak idején a váltókölcsön felvételére szolgált váltót és azután éveken át a meghosszabbítási váltókat is készséggel aláírta. Indokok :. . . A panasz szerint a vádlottak nem követtek el magánokirathamisítást, mert a sértettek a szóban levő váltókölcsön felvételére szolgált váltót és azután éveken át a meghosszabbítási váltókat is aláírták és így érvényes váltókötelezettségben voltak. Ez a kötelezettség nem változott annak folytán, hogy később a meghosszabbítási váltókra a sértettek nevét ezek beleegyezése nélkül ők reáírták, mert a hitelező pénzintézet csak a sértettek aláírásával is ellátott váltóra hosszabbította meg a kölcsönt, és így az aláírások elmaradása már akkor a sértettek perlését vonta volna maga után. Ez az érvelés alaptalan. Magára a váltókötelezettre nézve is lényeges az, hogy a kötelezettsége csak az első lejáratig vagy azontúl is tart-e, egyéb szempontok mellett azért is, mert hiszen lehetséges, hogy az első lejárat idején visszkereseti jogát előzője ellenében még érvényesíthette volna, később pedig az előző vagyoni viszonyainak romlása folytán a visszkereseti jog értéktelenné válik. De a váltó nemcsak az aláírók egymásközti jogviszonyát, hanem elsősorban a váltóbirtokossal szemben való jogviszonyokat tartalmazza, akivel szemben azután a meghosszabbítási váltó hamisítása egyrészt az új váltóval kapcsolatban már nem létező jogviszonyt bizonyít, másrészt azzal a jogsérelemmel is járhat, hogy a váltóbirtokos a lejárt váltónál az időhöz kötött jogcselekményeket (óvás, értesítés) nem teljesítvén, a lejárt váltó alapján az aláírók egy részével szemben már nem léphet fel. Nem téves tehát a bűnösség megállapítása. . . = Kúria : Prolongációs váltó hamisítása esetében elítélés, jóllehet a sértett kijelentette, hogy ő azt éppúgy aláírta volna, mint az alapváltót (BDtár VIII. 149.). 19. A Btk. 403. §-a alá eső bűntett megállapítása, mikor a vádlott az oly váltót, amelyet neki a sértett az általa (Kúria 1933. nov. 14. B III. 2816/1933. sz.) 9*