Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

XXIJ 77/ Ha lommu tató. Lap 80. Kielégítési alapul szolgáló vagyon alatt — a tartozás kielégítésére szükségelt mértékig — nemcsak a biztosítékul lekötött vagyont, hanem az adósnak egész szabad vagyonát is érteni kell 71 81. Aki fizetésképtelenségét tudva, fizetési képesség és szándék hiányában, de a fizetésképesség hangoztatásával és látszólag ezt igazoló számlák és váltók felmutatásával támogatott, az üzleti forgalommal arányban nem álló árurendeléseket eszközöl és ily módon fondorlatos megtévesztéssel kihitelezett áruk birtokába jut, csalást követ el. A csalás mellett anyagi halmazatban hitelsértés megállapítása, mikor az adós a hitelre vásárolt árukat értéken alul elzálogosította abban a tudatban, hogy az elzálogosított árukat visszaváltani nem képes és nem is fogja 72 82. V Hs. 5. f-a szerint minősül a hitelsértés már akkor is, ha kilenc betevő súlyos megkárosítását idézte elő a pénzintézet vezetőinek gondatlan üzletvitele 74 83. Az 1920 : XXXVI. tc. 76. §-ában biztosított oltalom alatt álló ingatlanának elidegenítésével vagy megterhelésével is csökkentheti az adós a hitelezőjének kielégítésére szolgáló fedezetet 74 S1. A kielégítési alapul szolgáló vagyon elvonásának megtörténte a kielégítési végrehajtás megkísérlése hiányában is megállapítható, ha a végrehajtás sikertelensége előrelátható ... 75 85. Az, hogy a hitelezőt károsító ügylet érvényteleníthető, valamint az utólagos jóvátétel eshetősége a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös 75 86. Az, akire az adós a kielégítési alapul szolgáló vagyont a hitelező kijátszásának célzatával átruházta, ha az adós szándékát ismerte, mint bűnsegéd felel 76 L28. Hitelsértés bűntettét követi el az adós, aki üzleti áruit raktárából kocsiszámra menő mennyiségben elszállíttatta és és rendelkezése alá tartozó más helyiségekben — részben elásva, részben nagymennyiségű szalmával elfödve — elrejtette úgy, hogy azok hollétének felfedése az 1881 : LX. tc. 32. §-ában megengedett jogkörben nem, hanem csak bűnügyi úton volt lehetséges 115 12!t. Részvénytársaság ügyvezető igazgatójának büntetőjogi felelősségét azért, hogy ő a társaságnak mint adósnak kielégítésül szolgáló vagyonát jogtalanul csökkentette (lls. 1. §). • nem érinti az a körülmény, hogy a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a károsításért magánjogi felelősséggel tartoznak és rajtuk a kár megvehető 115 Ki2. A célzat a szándéknak az a különleges iránya, amit a cselekvő ténykedésével elérni akar. Aki hitelezője kielégítését szándékosan meghiúsítja vagy csorbítja, az a hitelező megkárosítását célozza L34 L63. A hitelezőknek az a joga. hogy a kielégítési alapot csorbító ügylet bekebelezése miatt megtámadási perrel léphetnél; fel, a Hs. 1. §-a alá eső bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös 135 Kit. A Hs. 1. §-ában meghatározott bűncselekmény megállapítható akkor is. ha a kielégítési alap elidegenítésekor a hitelezők követelése még nem is volt peresítve, annál kevésbbé kellék a végrehajtható ítélet. Bűnösség megállapítása, mikor csak a követelés összegszerűsége nem volt még biztos .... 1 'Mi