Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

130 Büntetőjogi Döntvénytár. 151. Az 1930: III. tc. 65. §-ának 2. bekezdésébe ütköző vétséget követi el, nem pedig csupán az id. tcikk 82. §-ában meghatározott kihágásban bűnös az, aki jogtalanul viselt tiszti egyenruhában, katonai laktanya épületébe belép és tilalom ellenére ott tartózkodik. (Kúria 1934. jún. 19. B I. 2408/1934. sz.) Indokok :. . . A tényállásban körülírt cselekményt a Kúria az 1930. évi III. tc. 65. §-a 2. bekezdésében meghatározott vétségnek minősíti. A védelemnek — a minősítés kérdésében — az ugyanazon törvény 82. §-ában meghatározott kihágásra utaló érvelése azért nem alapos, mert ez a § csupán a katonai egyenruha jogtalan viselését bünteti kihágásként. A vádlott azonban ennél többet tett, t. i. az egyenruha viselését arra használta fel mint eszközt, hogy ily módon a laktanyába akadálytalanul bejárhasson és ott rövidebb-hosszabb ideig tartózkodhassék. A vádlottnak ez az eljárása annálinkább volt súlyosabb beszámítású cselekménynek minősíthető, mert tiszt tiszti egyenruha viselésével követte el, ami lehetővé tette számára, hogy nemcsak a. laktanya épületébe léphessen be, hanem hogy esetleg a laktanya egyes helyiségeibe (iroda, raktár) is bejuthasson. . . 152. A szökés bűntettének mint állapotbűncselekménynek az elévülése az 1921: XLIX. tc. 8. §-ában megszabott legénységi szolgálat végső napján veszi kezdetét. (Kúria 1934. jún. 15. B I. 1964/1934. sz.) Indokok :. . . M. Lászlót a szolnoki törvényszék 1933. szeptember 6-án jogerős ítéletével a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. § 3. pontja szerint minősülő bűntettet képező, de a 92. § alkalmazásával lefokozott lopás vétsége miatt — amely lopásokat a vádlott 1932. december 5. és 1933. május hó 1. napja között követte el — négy hónapi fogházbüntetésre, mint főbüntetésre ítélte. M. László a fogházbüntetést kiállotta. Az elítélés után derült ki, hogy M. László katonaszökevény, mert ő csapattestétől még az 1925. évben megszökött, ellene a m. kir. budapesti 1. honvéd vegyesdandárparancsnokság e miatt 1925. július 30-án nyomozólevelet bocsátott ki, amely még a fenti cselekmények elkövetésekor is hatályban volt, tekintettel arra, hogy M. Lászlóval szemben a szökés bűntettének mint állapot bűncselekménynek az elévülése az 1921 : XLIX. tc. 8. §-ában megszabott legénységi szolgálatának végső napján, vagyis 1937. április 14-én vehette volna kezdetét. Ehhez képest a.szolnoki törvényszéknek említett jogerős ítélete megsértette a Bp. 30. §-ában az 1912 : XXXIII. tc. 11. §-ának 8. pontjában és az 1921 : XLIX. tc. 24. §-ában foglalt törvényes rendelkezéseket azáltal, hogy a katonaszökevény M. Lászlónak a katonai büntetőszabályok szerint elbírálandó — a honvédbüntetőbíróság hatáskörébe tartozó — bűncselekménye tárgyában ítélt. . . = Kúria: Kettősházasság, mint állapotbűncselekmény elévülése e viszony fennállása alatt nem kezdetik meg. (TÜH 55.; BRT 37.) 153. Az 1921: III. tc. 8. §-ába ütköző vétség esetében az eljárás a kir. ítélőtábla székhelyén működő törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria 1934. jún. 15. B I. 1963/1934. sz.)