Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)
Büntetőjogi Döntvénytár. 115 128. Hitelsértés bűntettét követi el az adós. aki üzleti áruit raktárából kocsiszámra menő mennyiségben elszállíttatta és rendelkezése alá tartozó más helyiségekben —• részben elásva, részben nagymennyiségű szalmával elfödve - elrejtette úgy. hogy azok hollétének felfedése az 1881: LX. te. 32. §-áhan megengedett jogkörben nem, hanem csak bűnügyi úton volt lehetséges. (Kúria 1984. máj. 16. B I. III. 1109/1934. sz.) Indokok A tényállás szerint, mikor a vádlott megszüntette fizetéseit ée a sértettek tájékozódni kezdtek az üzleti vagyon után, a vádlott Üzletében és raktárában nem voltak találhatók oly mennyiségű áruk. amennyinek meg kellett volna tenniük annálfogva, hogy a vádlott előzőleg az üzlet szükségletét meghaladó mérvben vásárolt hitelre árukat. Midőn az ez okból tett feljelentések folytán a nyomozó közegek a vádlottat felelősségre vonták, tagadta, hogy árut tett félre. Ezzel szemben az ismételten szükségessé vált, napokon át tartott házkutatás folytán pedig a vádlott rendelkezése alá tartozó helyiségekben — de az üzleten és raktáron kívül — részben elásva, részben nagymennyiségű szalmával elfödve, tető alatt eldugva stb. találtattak meg kocsiszámra menő üzleti áruk. A kielégítési alapul szolgált vagyonnak ilyen elrejtése, midőn a felfedezés lehetősége annyira kockázatos, hogy az 1SS1 : LX. te. '12. §-ában megengedett jogkörben nem, hanem csak bűnügyi úton. hatósági eljárással, segéderők igénybevételével volt lehetséges, a kir. K úria megítélése szerint is már a vagyon hozzáférhetetlenné tételének a fogalma alá esik és annak jogi megállapítására is alkalmas, hogy ilymódon az adós a hitelezőinek a kielégítését szándékosan meghiúsította vagv legalább is csorbította . . . 129. Részvénytársaság ügyvezető igazgatójának büntetőjogi felelősségét azért, hogy ő a társaságnak mint adósnak kielégítésül szolgáló vagyonát jogtalanul csökkentette (Hs. 1. §), nem érinti az a körülmény, hogy a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a károsításért magánjogi felelősséggel tartoznak és rajtuk a kár megvehető. (Kúria 1934 máj u B jn 1319/1934. sz.) Indokok .... A védő polgári periratok beszerzését indítványozta annak bizonyságára, hogy a hitelezőknek kára nem lesz, mert a Mezőtúri Gazdasági Malom Kt.-nek igazgatósági és felugyelőbizottsági tagjai már kártérítésre vannak kötelezve a hitelezőkkel szemben s így ezek — a marasztaltak kedvező vagyoni viszonyai miatt — kielégítéshez jutnak. Ennek az indítványnak elutasítását a védő sérelmesnek azért tartja, mert ennek sikere esetén a hitelezők kielégítésének a meghiúsítása vagy csorbítása nem jöhetne szóba s ennek hiánya folytán a hitelsértést sem lehetne megállapítani. A Bp. :\xr>. \. a) pontra alapított panasz jogi okai még a következőkben vannak kifejtve : A hitelsértés bűntettét csak szándékosan lehet elkövetni. Már a kir. ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott nem adott utasítást a könyvek hamis vezeté-