Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

100 Büntetőjogi Döntvénytár. osztályok gondolatvilágától eltérő magatartásukkal, nem pedig bűntettes mivoltukkal indokolja . . . = V. ö. BDtár XXII. 153. (elítélés). 110. A Btk. 177. § 1. bekezdése alá eső bűncselekményt akkor is meg kell állapítani, ha a munkabér jelemelése céljából munkások ellen munkások használnak fenyegetést. (Kúria 1934> márc 7< B IIL 6260/1933. sz.) Indokok : . . . A panasz szerint a vádlott bűnössége azért nem állapítható meg, mert a Btk. 177. § 1. bekezdése alá eső bűncselekményt, amely a munkabér felemelése vagy leszállítása céljából kell hogy történjék, az azonos érdekű munkások egymás ellen nem követhetik el, hanem csak az ellen, aki az erőszakot vagy fenyegetést használóval ellentétes érdekű és akitől függ a munkabér felemelése vagy leszállítása. Ez az érvelés nem helytálló. A tervezett sztrájk célja a magasabb bérek visszaállítása, tehát béremelés volt. Ennek a sztrájknak általánosságát, és így hatásosságát akarta a vádlott biztosítani azzal, hogy a munkásokat a tényállásban leírt módon fenyegette. E szerint a munkások ellen használt fenyegetés célja a munkabérek felemeltetése volt, és így a cselekményben az említett vétség minden tényálladéki eleme megvan . . . 111. Az ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság miatt támasztható kártalanítási igény elbírálását a Bp. kizárólag a XXXI. fejezetben szabályozott különleges eljárásra tartja fenn. Viszont a rendőrhatósági közegek részéről a nyomozati eljárás folyama alatt elkövetett egyéb törvényellenes cselekmények miatt a kir. kincstár ellen támasztott kártérítési igény elbírálása a törvény rendes útján, polgári perben érvényesíthető. (Kúria 1934. márc. 22. P VI. 4346/1933. sz.) Indokok .... A Bp. XXXI. fejezete kizárólag az ott szabályozott különleges eljárásra tartja fenn az ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság miatt támasztható kártalanítási igény elbírálását. Ebben a tekintetben nem tesz különbséget, hogy az előzetes letartóztatást már a rendőrhatóság rendelte el, mert az ilykép elrendelt letartóztatást a bíróság fenntartotta, s így végeredményben a bíróság részéről elrendelt előzetes letartóztatásról lehet csupán szó. De viszont az 1871 : VIII. tc. 67. §-ának a rendelkezése folytán, amely szerint a 66. §-ban körülírt vagyoni felelősség kiterjed mindama közigazgatási hivatalnokokra is, kik büntető ügyekben hatósági cselekmények teljesítésére vagy bírói meghagyások, illetve megkeresések foganatosítására hivataluknál fogva kötelezve vannak, nem fér kétség ahhoz, hogy a rendőrhatósági közegek részéről a nyomozati eljárás folyama alatt elkövetettnek állított és a letartóztatással szorosan össze nem függő egyéb törvényellenes cselekmények miatt a