Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 93 körülmény, hogy az azóta elhalt sértett örökösei a sértett elhalálozásától számított 30 nap alatt a fellebbezéshez való hozzájárulásukat be nem jelentették. (Kúria 1934. márc. 20. B II. 193/1934. sz.) Indokok :. . . Vájjon ki jogosított fellebbezés bejelentésére, az a fel­lebbezés bejelentésének időpontjában fennálló állapot szerint bírálandó el. A sértett képviselőjének a sértett nevében, a fellebbezés bejelentésére jogosultsága volt, az arra jogosított sértett részéről bejelentett fellebbezés joghatálya pedig csak annak visszavonása által szűnik meg. Az a körülmény, hogy a sértett örökösei a sértett elhalálozásától szá­mított 30 nap alatt a fellebbezéshez való hozzájárulásukat be nem jelentet­ték— a fellebbezés érvényét nem érinti, mert az arra jogosult részéről bejelen­tett fellebbezés fennállásához nem szükséges annak kifejezett fenntartása. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn az arra jogosított sértett nevé­ben az arra jogosított képviselő által bejelentett fellebbezést visszautasította... 101. Az ügyészségnek a Bp. 35. §-ában nyert az a joga, hogy a magánvád alapján indított bűnvádi eljárás alatt a közvád képviseletét bármikor átveheti, csupán a pótmagánvád, vagyis a sértett által a Bp. 34., illetve 42. §-ai alapján emelt vád alapján indított eljárásra vonat­kozik, de nem vonatkozik sem a felhatalmazásra üldö­zendő cselekmények miatt, sem a főmagánvádas bűncselek­mények miatt indított eljárásra. (Kúria 1934. márc. 21. B I. 609/1934. sz.) Indokok : . . . A Bp. 38. §-a értelmében a vád elejtésének csak az első­fokú ítélethozás céljából tartott zárt ülés kezdetéig van helye, úgy — eltekintve a Bp. 333. és 418. §-aiban említett esettől — csak ezen időpontig van helye a vád emelésének is. A Bp. 35. §-ában foglalt az a kijelentés, hogy az ügyészség a magánvád alapján indított bűnvádi eljárás alatt a közvád képviseletét bármikor át­veheti, helyesen csak úgy értelmezhető, hogy az ilyen vádátvételnek csak az elsőfokú ítélet meghozataláig való perszakban van helye, mert a fellebbviteli perszakban a vádátvétel perrendszerű megnyilatkozási formája: a per­orvoslat bejelentése. Ez a kijelentés nem vonatkozik sem a felhatalmazásra üldözendő cselekmények miatt indított eljárásra, mert ezek tárgyában a Bp. 2. § harmadik bekezdése értelmében magánvádnak helye nincs, sem a főmagán­vádas bűncselekmények miatti eljárásra, mert ezt a Bp. 41. §-a külön szabá­lyozza. Nyilvánvaló tehát, hogy a Bp. 35. §-ának fenti rendelkezése csupán a pótmagán vád, vagyis a sértett által a Bp. 34., illetve 42. §-ai alapján emelt vád alapján indított eljárásra vonatkozik. 102. /. Orgazdaságot, nem pedig bűnpártolást kell megállapítani, mikor a pártolónak elsőrendű, főcélja az Ő saját vagyoni haszna volt, nem pedig az alapcselekmény

Next

/
Thumbnails
Contents