Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 55 71. Híresztel az (Bv. 1. §), aki továbbad mástól hallott rágalmazó tényállítást, akár állást foglalt a tény valósága mellett, akár nem. (Kúria 1933. márc. 29. B I. 321/1933. sz.) Indokok : . . . Ha szószerint közölte volna is a vádlott a S. Béla által B. rendőrfelügyelő ellen tett feljelentést, bűnvádi felelőssége akkor is megállapítandó volna. A St. 44. § csupán a hatóságok nyilvános iratainak hü szellemben és igazán való közlését engedi meg, márpedig egy rendőrfelügyelő ellen a főkapitányságnál tett feljelentés, mint egy közhivatalnok ellen folyamatba tett felügyeleti eljárás organikus része, nem tartozik a nyilvános iratok közé. Azzal pedig a vádlott nem is védekezett, hogy a feljelentés közzétételére engedélyt kapott, sőt azt hangsúlyozta, hogy megbízható tanúktól szerzett értesülés alapján írta meg cikkeit, ezért a tényállítások való voltának bizonyítását indítványozta. A vádlott tehát híresztelt, vagyis tovább adott mástól hallott rágalmazó tényállítást; e cselekvésnél nem lényeges, hogy a továbbadó a tény valósága mellett állást foglal-e vagy sem, a híresztelés ténye egymagában a törvény világos szavai szerint a Bv. 1. §-a alá eső bűncselekmény. = A híresztelés fogalmához 1. Kúria BDtár XVII. 74. ; XVIII. 172.; XIX. 36. ; XXIV. 169. 72. Az olyan kijelentés, amely valóság esetében két köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhatna és őket közmegvetésnek is kitenné, két rágalmazást állapít meg. (Kúria 1933. márc. 7. B I. 5518/1932. sz.) = Ugyanígy Kúria : BDtár XI. 150. 73. Felmentés rágalmazás vétségének vádja alól a valóság bebizonyítottsága okából, mikor az állított tények, a hozzájuk fűzött bírálat és megjegyzések, másrészt a bizonyított tények súlya, ereje és jelentősége között az egyensúly megvan. ^Kúria 1933 márc 13 B L 322/i933. sz.) Indokok : . . Az inkriminált lapközleménynek az a legsúlyosabb tényállítása, hogy «M. István városi képviselő hivatását illegális módon vagyoni gyarapodásának eszközéül használja fel.» A városi képviselő a közhatalomnak részese, a város közjogi működésének élő orgánuma, kinek az a feladata, hogy a város közérdekű ügyeit legjobb tudása és meggyőződése szerint szolgálja. Ezért hivatása legelemibb követelményével jön ellentétbe, ha e működésével összefüggő ténykedéseiben nem a közérdeket, hanem azzal egyenesen ellentétben, saját vagyoni érdekeit helyezi előtérbe. A megállapított tények alapján a kir. ítélőtábla helyesen következtetett arra, hogy a vádlottak tényállításuk lényegét bizonyították. Minthogy pedig az állított tények, a hozzájuk fűzött bírálat és megjegyzések, továbbá a bizonyított tények súlya, ereje és jelentősége között az