Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 45 nyomban kielégítési végrehajtást kért és foganatosíttatott s ennek következtében a hitelező részére kielégítési alap nem maradt : okszerűen következik, hogy K. Sándor a 2500 P adósságot abból a célból koholta, hogy a hitelezőit megkárosítsa. K. Sándornak ez a tette megállapítja a Btk. 386. §-ba ütköző csalás tényálladékát, melyben K. Sándorné, mivel azt a fennebbiek szerint szándékosan előmozdította, a Btk. 69. § 2. pont alapján bűnsegédi minőségben részes. Időközben azonban hatályba lépett az 1932 : IX. te, mely a Btk. 386. §-t hatályonkívül helyezte. Ám a vád alapjául szolgáló tett kimeríti az 1932 : IX. te. 1. § tényálladékát is, mert K. Sándor tudta, hogy az egyesség megkötésével kielégítési alapul szolgáló vagyonát a hitelezője részére hozzáférhetetlenné teszi és azt mégis megkötötte, és így a hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiúsította . . . 59. Megvesztegetést közhivatalnokkal szemben akkor is meg kell állapítani, ha a közhivatalnok nem kötelességének megszegése végett, hanem anélkül is hivatalos eljárásáért egyáltalán fogad el ajándékot vagy jutalmat. Nem-közhivatalnok csak akkor felelős aktív vesztegetőként (Btk. 470. §), ha közhivatalnoknak avégett, hogy ez kötelességét megszegje, ajándékot vagy jutalmat ad vagy ígér. Ha a közhivatalnok — megvesztegettetvén — hivatalnoki kötelezettségét megszegte, az aktív vesztegető a Btk. 467. § alá eső bűntettben részes. . (Kúria 1933. febr. 24. B I. 5778/1932. sz.) Indokok : .... L. Kázmér vádlott semmisségi panasza jogi indokaként arra hivatkozott, hogyha a juttatott vagyoni előnyök nem kölcsönnek, hanem ajándékoknak minősíttetnek is, akkor sem lehet a Btk. 465. § szerinti bűncselekményben felbujtóként büntetni őt, e bűncselekményben ugyanis csak a közhivatalnok bűnösségét lehet megállapítani. Már a Btk. javaslatának miniszteri indokai kiemelik, hogy a 465. § esetében tulajdonképpen jogsértés még nem fordult elő s a büntetés kilátásba helyezése a prevenció jellegével bír. E prevenció azonban szükséges a közhivatalnok függetlenségének és jogtalan befolyásolásának elleni megoltalmazásának szempontjából; szükséges a közönségnek a hatósági cselekmények iránti bizalma, a közhivatalnokok iránti tisztelete szempontjából és szükséges mint óvszer a kapzsiság korrumpáló mételyének megfogamzása és terjedése ellen. A 465. § a korrupció útja elé áll s ott iparkodik azt feltartóztatni, ahol e métely leggyakrabban és legkönnyebben lopódzik be. A Btk. 465. §-ban megállapított megvesztegetés pedig fennforog akkor is, ha a köztisztviselő nem is kötelességének megszegése végett, hanem anélkül is hivatalos eljárásáért egyáltalán fogad el ajándékot vagy jutalmat. Az e § alá eső bűncselekménynek azonban nem közhivatalnok nem lehet részese. Az indokolás (Anyaggyüjt. II. 882. 1.) világosan kifejezi, hogy hivatali bűntettnek nem-közhivatalnok nem lehet tettese vagy felbujtója. A megvesztegetéssel összefüggésben az Indokolás részletesebben a következőkre utal álláspontjának megvilágítására : a 465. § főleg preventív természetű