Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

26 Büntetőjogi Döntvénytár. kötött házassággal kapcsolatos rendelkezését, minthogy ez a vádlott sérelmére szolgált, hivatalból, a büntetésre is kihatóan megsemmisítette, a törvénynek megfelelő ítéletet hozott. A büntetés kiszabásánál a Kúria nem osztotta az alsófokú bíróságoknak azt az álláspontját, hogy a S. Ágnessel az Északamerikai Egyesült Államokban történt h gralépéssel elkövetett kettős házasság büntető következményeit a Btk. 12. és 14. §-ainak értelmében a külföldi enyhébb rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. Ez az álláspont csakis abban az esetben volna jogosult, ha a szóbanforgó cselekmény kizárólag a kettős házasságra lépés tényével és ennélfogva az enyhébb külföldi törvény hatályosságának területén lett volna elkövetve, amikor tehát semmi kétség nem foroghatna fenn arra nézve, hogy a Btk. idézett §-ai értelmében a külföldi törvény enyhébb rendelkezéseit kell alkalmazni. A kettős házasság azonban, mint állapotcselekmény, nem kizárólag a későbbi házasságralépés ténye által vitetik véghez, hanem az annak elkövetése által előidézett jogellenes állapot huzamosabb időn át mindaddig tart, ameddig az új házasságkötés által létesült tartós és folytonos jogi viszony fennáll, következésképpen a S. Ágnessel külföldön kötött házasság által előidézett jogellenes állapot nem kizárólag külföldön vitetett végbe, hanem a jogellenes állapotnak a magyar állam területén folytatólagosan történt fennállása folytán a magyar állam területén is~ A vádlott és Sz. Ágnes ugyanis már 1921-ben hazájukba visszatértek s így tekintve, hogy az első feleség (B. Cecília) még ezt követően is évekig életben volt és a kettős házassági viszonynak tekintélyes része (1921—1925.) a magyar büntetőtörvény hatályosságának területén folyt le. Ily körülmények között pedig a kettős házasságot illetőleg a magyar büntetőtörvény büntetési tételeit kellett volna alkalmazni . . . = Kúria: A megtámadható, de meg nem támadott házasság olyan érvényes kötelék, amelynek fennállása alatt kötött újabb házasság a Btk. 251. § alá esik (BDtár XVI. 15.). 38. Az 1920: III. tc. rendelkezései a magyar állami és társadalmi rend ellen intézett támadások ellen nyújt védelmet. Speciális jogszabály hiányában a magyar büntetőtörvénynek általában nem feladata a külállamok törvényes rendjét megvédeni. (Kúria 1933. jan. 17. B I. 5200/1932. sz.) Indokok .... Nem vitás, hogy az 1921 : III. tc.-nek az a célja, hogy az állam rendjét minden körülmények között, minden támadás ellen, tehát esetleg egy világmozgalommal szemben is megvédje. De hogy ez a bűncselekmény megállapíttassék, éppen a kiemelt célból kiindulva, mellőzhetetlen, hogy a magyar állami és társadalmi rend ellen valóban intéztessék támadás, különösen nincsen a magyar büntetőtörvények által védett tárgya a cselekménynek. Ha tehát külföldi állam vagy társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló mozgalom vagy szervezkedés az eljárás tárgya, vizsgálni kell, van-e annak a cselekménynek valamelyes vonatkozása a magyar állami és társadalmi renddel. Bizonyos, hogy az ú. n. kommunistajellegü bűncselekmények világmozgalmak, nincsenek valamely meghatározott ország területéhez kötve, hiszen a központból — Oroszországból — indított mozgalomnak az egész világ, vagy legalábbis jelentékeny részének meghódítása a célja. De különös