Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 23 36. Az a szabály, hogy a büntetőtörvény nemtudása nem zárja ki a beszámítást, keretbüntetőtörvény esetében a keretet kitöltő rendeletre is alkalmazást nyer. (Kúria 1983. jan. 10. B II. 4996/1932. sz.) Indokok .... A védekezésből következtetve, a bűnösség megállapítása azért támadtatik, mert a vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy a külföldi fizetési eszközök vétele és eladása a vádbeli időben tiltva volt. A panasz alaptalan. A Btk. 81. § szerint a büntetőtörvény nemtudása a beszámítást nem zárja ki. Igaz, hogy a szóbanlevő tilalom nem magában az 1922 : XXVI. tcben, hanem a 4550 1931. M. E. számú rendeletben van, az 1922 : XXVI. tc. azonban kerettörvény, amely a keretének kitöltését más jogforrásra, nevezetesen a minisztérium vagy a pénzügyminiszter rendeletére bízta. A 4550/1931. M. E. számú rendelet tehát, amely a törvényt, annak alkalmazhatásának feltételét megszabva, kitölti, a törvénnyel szervesen annyira összefügg, hogy azt, mint ebben a rendeltetésében vele eggyé olvadót, a büntetőtörvénnyel egy elbírálás alá esőnek kell tekinteni. .. 36. Nem állapítható meg a Btk. 359. § alá eső bűncselekmény, ha az árverés elől elvont ingóság mentes a végrehajtás alól és így foglalás alá vonható nem volt. A közadótartozások miatt folyó végrehajtási eljárás során az adóst megillető mentességre nézve-—az 1927. január 1. napjától kezdve —az 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás rendelkezései irányadók. (Kúria JEH 1933. jan. 20. B I. 4977/1932. sz.) Indokok : .... A balassagyarmati járásbíróság B. Istvánt bűnösnek mondotta ki a Btk. 359. §-ába ütköző, sikkasztásnak tekintendő vétségben. A ténymegállapítás szerint a vádlott a nála 74 P adótartozás fejében foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt tehenét eladta s ezért a kitűzött árverés nem volt megtartható. A vádlott részéről a bűnösség megállapítása miatt bejelentett fellebbezés folytán a balassagyarmati törvényszék a járásbíróság ítéletét a Bp. 385. § 1. aj pontban foglalt okból megsemmisítette és vádlottat a vád alól a Bp. 326. § 1. pont alapján felmentette. Az ítélet indokolása szerint az 1908 : XLI. tc. 2. § 17. pontja értelmében a végrehajtás alól mentes és ekként a végrehajtást szenvedő beleegyezésével sem foglalható le az ott felsorolt állatállomány. Jelen esetben a vádlott előadása, de a foglalási jegyzőkönyv tartalma szerint is a nagy családdal rendelkező vádlott csupán egy tehénnel bírt s ez vonatott foglalás alá. Minthogy pedig a közadók kezeléséről szóló 1909 : XI. tc. 52. § rendelkezése értelmében a foglalás alól mentesített tárgyak közadók fejében sem vehetők foglalás alá, ez okból a vádlott azon cselekménye, hogy a foglalás alá nem vonható egy tehenet lefoglalt volta ellenére is eladta, nem bűncselekmény. Ez a jogerős ítélet törvénysértő. Igaz ugyan, hogy az 1908 : XLI. tc. 2. § 17. pontja szerint a végrehajtás alól ki vannak véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók le : a végrehajtást szenvedő választása szerint