Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. XVII ha az erőszakkal vagy olyan fenyegetéssel történt, amely alkalmas arra, hogy valamely meghatározott komoly veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet ébresszen. — II. Passzív ellenállás, ha az mégoly kihívó is, nem vonható a cselekvést feltételező «akadályozás» fogalma alá ... 144 82. A Hv. 2. § 1. bek. alá eső bűntett csupán akkor állapítható meg, ha a csoportosulás egyenesen abból a célból történt, hogy a hatóság tagját hivatásának jogszerű gyakorlatában akadályozza 66 190. A Hv. 4. §-ának első bekezdésében írt bűntettet, mint bevégzett bűncselekményt követik el, akik összebeszélés folytán karókkal felfegyverkezve lesbe állottak a csendőrök megverésére 143 1914 :XIJ. tcikk. A becsület védelméről. (Bv.) ő. Rágalmazás ügyvédi kamara ügyészéről annak állítása, hogy fegyelmi feljelentései megtételénél nem az őt hivatása szerint is kötelező tárgyi igazság keresése, hanem a pervesztés feletti bosszúság, tehát személyes érzelem által előtérbe tolt mellékes tekintet vezeti 4 71. Híresztel az (Bv. 1. §), aki továbbad mástól hallott rágalmazó tényállítást, akár állást foglalt a tény valósága mellett, akár nem 55 25. A Bv. 3. § 2. bek. 2. pontja szerinti minősítés csak akkor áll meg, ha a sértés a sértettnek hivatása gyakorlására vonatkozik. A hivatás gyakorlása a sértettnek a törvény vagy egyéb törvényes jogszabály által hatáskörébe utalt teendőjét öleli fel, a súlyosabb minősítéshez az szükséges tehát, hogy a becsületsértés a hivatás gyakorlásával' okozatilag összefüggésben legyen 14 72. Az olyan kijelentés, amely valóság esetében két köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhatna, és őket közmegvetésnek is kitenné, két rágalmazást állapít meg 55 148. I. Sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében sajtójogi szempontból a vádlottnak tette nem az egész sajtóközlemény, hanem ennek csupán azon részei, amelyek miatt a vádló vádat emelt. — II. Vád tárgyává tett valamely kijelentésnek nem tulajdonítható más. különösen pedig súlyosabb értelem, mint amit annak szövege tényleg kifejezni akar, és a Bv. 16. §-ában biztosított mentesség szempontjából sem kell a vádlottnak többet bizonyítania, mint amit ő állított 119 160. A vádlottnak, a Bv. 16. §-a szerint, az állított vagy híresztelt tény, illetve a tényre közvetlenül utaló kifejezés valóságát kell bebizonyítania. Ennél többre nem kötelezhető ugyan, de viszont annál kevesebbet bizonyítania céltalan 125 73. Felmentés rágalmazás vétségének vádja alól a valóság bebizonyítottsága okából, mikor az állított tények, a hozzájuk fűzött bírálat és megjegyzések, másrészt a bizonyított tények súlya, ereje és jelentősége között az egyensúly megvan 55 Büntetőjogi Döntvénytár. XXVI. 0