Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 137 volna igénybe vennie. A vádlott nem ezt tette, hanem jogtalan utat választott, a sértettet erőszakkal tudatosan kényszerítette annak tűrésére, hogy ingóságait bértartozásának kifizetése nélkül elszállítsa. Cselekménye tehát kimeríti a zsarolás vétségének az alkotó elemeit. . . 178. Az 1921: III. tc. 3. §-a alá eső vétség csak unnak terhére állapítható meg, aki hitelt érdemlő tudomást szerez kommunista szervezkedésről: azonban az, hogy valakit más felszólított a kommunista pártba való belépésre, még nem hitelt érdemlő tudomásszerzés egy a proletárdiktatúra létesítésére irányuló szervezkedés folyamatban kiéről. (Kúria 1933 okt n B L 4458/1933. sz.) 179. A Már. hivatalnok által hivatala körében kiállított gyorsárurovatlap-feladóvevény: közokirat. (Kúria 1933. okt. 30. B III. 2789/1933. sz.) 180. A Btk. 401. §-a alkalmazásában nem csupán a Pp. 317. §-ában előírt alakszerűségeknek megfelelő iratot lehet magánokiratnak tekinteni. Névjegyre rávezetett valótlan meghatalmazás is felhasználható bizonyítékul, és így az oly okirat, amelynek bizonyító erejét a bíróság a Pp. 318. és 320. §-ai értelmében szabadon mérlegelheti. (Kúria 1933. nov. 8. B III. 3010/1933. sz..) Indokok .... A semmisségi panasz alaptalan, mert mindkét meghatalmazás tartalmilag hamis, és azokat a vádlott arra használta, hogy azok által a sértettnek a vádbeli értékek eladására adott megbízása bizonyíttassék. Jóllehet, a két névjegyen látható nyomtatott név nem tekinthető aláírásnak s kétségtelen, hogj a két meghatalmazás a Pp. 317. §-ában előírt alakszerűségeknek nem felel meg, de a két névjegyre a vádlott által rávezetett valótlan meghatalmazás bizonyítási eszközül felhasználható volt, s így azok oly okiratoknak tekinthetők, amelyeknek bizonyító erejét a bíróság a Pp. 318. és 320. S-ai értelmében szabadon mérlegelheti. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a vádlott cselekményében a magánokirathamisítás ténválladékát felismerve, a vádlott bűnösségét megállapította . . . 181. Folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás akkor is a Btk. 463. §-ában írt súlyosabb minősítés alá esik, ha a sorozatos cselekményeknek qsak egyikére állapítható meg, hogy annak palástolása végett a sikkasztó hami sítást követett el. (Kúria 1933 nov 2 B n i780/1933. sz.)