Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. sértett elesett attól, hogy az árverést megtartva, magát követelésére nézve az. ingatlanból kielégítse, sőt elvesztette a rangsort is, ami azzal a további következménnyel járt, hogy most már a C. 15. tétel alatt a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete javára 260 aranydollár és jár. erejéig bekebelezett zálogjog nyert elsőbbséget, amely pedig pedig az ingatlan egész értékét felemésztheti. Nem akadálya a jogkövetkezmények ilyen megállapításának az, hogy a zálogjog F. József javára volt bekebelezve, mert a már kifejtettek szerint a vádlottak tudták, hogy a zálogjoggal biztosított követelés P. Károlyt illeti. Kétségtelenül érvényt szerezhetett volna ezen jogának P. Károly saját személyében is, ha a Pp. Élt. 18. §-án alapuló igényét már a zálogjog bekebelezésekor kitüntetteti; de ha ezt el is mulasztotta, a vételár megfelelő részéhez, való és a Pp. Élt. 18. §-án alapuló közvetlen jogát követelésének sorozása és a vételár felosztása alkalmával kétségtelenül érvényesíthette volna. A kifejezettekből következik az is, hogy a szóban levő per és végrehajtási költségek erejéig az adós N. Lajos (és itt nem szereplő társai), a hitelező pedig P. Károly volt. Ezek szerint N. Lajos vádlott abból a célból, hogy hitelezőjét, P. Károly sértettet követelése érvényesítésétől elüsse, F. József vádlottal jogügyletet koholt, és ezzel a sértettnek 100 pengőt meghaladó kárt okozott. Ebben a cselekményben a Btk. 386. §-a alá eső, a 383. § 1. bek. 2. tétele szerint büntetendő csalás bűntettének minden tényálladéki eleme megvan. De megvalósítja a cselekmény az 1932 : IX. tc. 1. §-a alá eső hitelsértés bűntettét is, mert a vádlottak szándékos cselekménye következtében sértettrenézve a kielégítési alapul szolgáló ingatlan hozzáférhetetlenné vált és követelésének kielégítése meghiúsult . . . 172. Jogtalanul csökkenti vagyonát az az adós is, aki egyik hitelezőjét a másik kárára vagyonából kielégíti. (Kúria 1988. okt. 11. B II. 3659/1933. sz.) Indokok : . . . Nem helytálló a védelemnek az az érvelése sem, hogy vádlott ingatlanát nejére a kapott hozomány biztosítására ruházta át, s így tulajdonképpen egyik hitelezőjét elégítette ki, s ezzel tartozása csökkent,, mert az 1932 : IX. tc. 1. §-ban írt bűncselekmény fennforog, ha az adós vagyonát valóságban jogtalanul csökkenti, s ezzel akár egy, akár több hitelezőjének kielégítését meghiúsítsa, márpedig (. . . Mint a fejben ...)... Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, midőn vádlott bűnösségétmegállapították. . . . 173. Testi sértéssel párosult rablás esetében súlyosbító körülmény, hogy a vádlott a cselekményét napokkal előbb előkészítve, teljes előre megfontoltsággal követte eL (Kúria 1933. okt, 25. B III. 4187/1933. sz.) 174. Súlyosbító körülmény, hogy a vádlott kísérleti cselekménye a befejezéshez igen közel állott, mert az általa közvetlen közelről kilőtt golyó a sértett testén keresztül