Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

XII Tartalommutató. Lap vádiratot uem nyújtott be, sem a vizsgálat kiegészítését nem indítványozta, a jogerős megszüntető végzés ügydöntő volt és így res iudicatát teremtett 82 XVIII. FEJEZET. Főtárgyalás a törvényszék előtl. 158. Vádlott-társ terhelő vallomásának bizonyító ereje 125 4. Tettazonosság alatt a történeti eseménynek főbb vonalaiban (idő, hely stb.) való ugyanazonossága mellett a jogsérelem minőségbeli azonosságát kell érteni. A tettazonosság mindig fennforog, ha a vádbeli és ítéleti történeti eseménynek főbb vonalaiban ugyanaz a rész tényálladéka a beolvadás vagy a helyettesítés vagy pedig a vagylagosság, esetleg a különös és általános törvény viszonyában áll egymással 3 XX. FEJEZET. Perorvoslatok. 182. A Bp. 388. §-ának utolsó bekezdésében foglalt kedvezményt a törvény a vádlott vagy a védő kérelmére, a vádlott érdekében és javára, a vádlott részére szólóan adván meg, a vádlottnak joga van akkor is ezzel a kedvezménnyel élni, ha azt nem ő, hanem a védő kérte 138 20. A csatlakozás bejelentésére előírt határidő nem tolódik ki annak folytán, hogy a kitűzött tárgyalás az egyik fél megbízottja értesítésének elmaradása miatt folvtatható nem volt 12 83. Ha a kir. ügy^ész a törvényszék ítélete ellen fellebbezett és ezzel kapcsolatban febllebbviteli főtárgyalás megtartását kérte ; a sértettnek azt a fellebbezését, amelyet arra az esetre jelentett be. ha a főügyész a kir. ügyész fellebbezését visszavonná, úgy kell tekinteni, mint amely a fellebbviteli főtárgyalás iránt előterjesztett kérést is magáévá tette .... 66 133. A kir. ítélőtábla tanácsülésben is elrendelheti a bizonyítást. A bizonyítás kiegészítése a sértett indítványára is elrendelhető 109 44. A törvényszéknek azzal a ténymegállapításával szemben, hogy a vádlott büntetlen előéletű, annak megállapítása, hogy a vádlott rovottmultú, csupán főtárgyaláson történhetik 44 124. Ha a kir. ítélőtábla előtti fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott elmeállapotára vonatkozó szakértői véleményt ismertetik, ez oly- bizonyításfelvétel, amelynél a vádlott jelenléte mellőzhetetlen 102 125. Csak az olyan ügyekben kell a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tartani a Kúrián, amelyek a Bp. 434. §-ában meghatározott eseteken kívül kerülhetnének — éppen a Te. kiterjesztő rendelkezése folytán — tanáesülési elintézés alá : nem kell azonban tárgyalást tartani oly esetben, mikor az intézkedés — törvényben kizárt semmisségi panasznak visszautasítása — már a Bp. 434. § 3. bekezdésében foglalt alaprendelkezés szerint is tanáesülési hatáskörébe tartozik 192 104. Iratellenesség akkor forog fenn, ha tényként állapított meg valamit a bíróság, amire adat egyáltalában nincs, vagy